Oldal 327 [327]
OCR
12. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Elekes Zsuzsa 12.1. AZ ADATOK MINŐSÉGE ÉS ÉRTELMEZÉSÜK KORLÁTJAI Kötetünk egyik célja az volt, hogy feltárjuk azokat a torzító tényezőket, korlátokat, hiányosságokat, amelyekkel az alkoholprobléma mérésére, jellemzésére használt adatok értelmezésekor számolnunk kell. Azokkal az általános problémákkal, amelyekről a módszertani fejezetben szóltunk, Magyarországon is számolnunk kell. A problémák egy része különböző okok miatt rejtve marad az adatgyűjtők és adatszolgáltatók számára. Nyilvánvaló alábecsléssel kell számolnunk szinte majdnem minden mutatónál. Az alábecslések oka lehet az, hogy az adatszolgáltatók különböző okok miatt nem tudják, vagy nem akarják számba venni a problémát jelző esetek számát, de alábecsléshez vezethet a probléma nem megfelelő definiálása is. Az egy főre jutó fogyasztás rendelkezésre álló mennyiség alapján előállított adatai a nem regisztrált, Magyarországon elsősorban a házilag előállított mennyiség fogyasztása miatt feltehetően a ténylegesnél kevesebb fogyasztást jeleznek. Bár a NAV rendszeres adatgyűjtést végez a legális és nem legális pálinkafőzésre vonatkozóan, a szakemberek szerint ezek az adatok a nem jogkövető magatartás, valamint az alacsony és csökkenő felderítési arány miatt jelentős alábecslést tartalmaznak. Az önbevalláson alapuló vizsgálatoknál szintén számolnunk kell azzal, hogy a válaszolók fogyasztásuk egy részét eltitkolják, nem emlékeznek rá. Míg azonban a nem regisztrált fogyasztás összfogyasztáson belüli arányát jelentősen befolyásolhatják a jogszabályok (milyen feltételek mellett és mekkora mennyiséget lehet otthon legálisan előállítani), az árak és egyéb tényezők (pl. egy kvalitatív kutatásunkból tudjuk, hogy a Covid miatti határlezárások, majd később az ukrán háború miatt jelentősen lecsökkent az illegális határ menti alkohol- és cigarettacsempészet). Az önbevalláson alapuló kutatásoknál a bevallás mértékét elsősorban az alkoholfogyasztás és az alkoholt fogyasztók megítélése befolyásolhatja. Mivel ugyanezekből a kutatásokból azt feltételezhetjük, hogy Magyarországon az alkohollal kapcsolatosa attitűúdök hosszabb távon nem mutatnak jelentős ingadozásokat, a trendek vizsgálatára mindenképpen jól használhatók ezek az adatok.
