Seite 325 [325]
OCR
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 323 gel válnak problémás fogyasztókká, mint a többi családtípusban nevelkedők. A családi kapcsolat jellege szintén összefüggést mutat a problémás fogyasztással: a szülői kontroll hiánya, a szülőkhöz fűződő kapcsolatokkal való elégedetlenség, a családi devianciák növelik a problémás fogyasztás kialakulásának az esélyét. A fiatalok esetében a szorosabb baráti kapcsolatok, az elmenős szabadidő-eltöltési formák is hozzájárulnak a problémásabb alkoholfogyasztás kialakulásához. Egyértelműen szoros összefüggés mutatható ki az általános lelkiállapot, jól-lét, anómia, elégedettség, valamint a problémás ivás között: minél rosszabbak ezek a mutatók, annál nagyobb a valószínűsége a problémás fogyasztás megjelenésének. Végül mind a HBSC-, mind pedig az ESPAD-kutatások határozott kapcsolatot mutatnak az online töltött idő és az alkoholfogyasztás között: minél inkább online történik a fiatalok közötti kommunikáció, és a szabadidő minél nagyobb részét töltik online, annál mérsékeltebbé válik az alkoholfogyasztás. A hosszabb távú trendeket tekintve szintén hasonló tendenciákat jeleznek a kutatások. Az OLAAP szerint a felnőtteknél 2001 és 2003 között csökkent a fogyasztás és a nagyivás, de nőtt a lerészegedés. 2007 és 2015 között már minden mutató javult. A 2019. évi adatfelvétel a rendszeresebb ivás és nagyivás esetében növekedést, a többi mutatónál csökkenést jelez. A leghosszabb időtávot átfogó HBSC kutatás a 90-es évek közepéig növekedést, majd utána csökkenést mutat az alkoholfogyasztásban. A lerészegedés sok éven keresztül nem változott jelentősen, de 2009/2010 után elsősorban a fiúknál csökkent. A kedvező változás jelentősebb mértékű volt a HBSC kutatásban részt vevő fiatalabb diákok között, mint a 15 éveseknél. Az ESPAD adatai 2011-ig az alkoholfogyasztás kisebb mértékű, a nagyivás nagyobb mértékű növekedését mutatják. 2011 és 2015 között minden alkohollal kapcsolatos mutató javult, kivéve az egy alkalommal egyszerre elfogyasztott mennyiséget, ami folyamatosan nőtt. 2015 és 2019 között az alkoholfogyasztás mutatói kismértékben növekedtek a 16 évesek között. Az ELEF adatai rövidebb időszakra vonatkozó változásokról tudnak képet adni. Eszerint 2009 és 2014 között a férfiaknál nőtt az előző évben alkoholt fogyasztók és a nagyivók aránya is, 2014 és 2019 között a fogyasztók aránya nem változott, a nagyivók aránya pedig enyhén csökkent. Ugyanebben az időszakban a női alkoholfogyasztók aránya jelentősebb, a nagyivók aránya pedig enyhe növekedést mutat. A különböző időintervallumokat átfogó adatfelvételek azt mutatják tehát, hogy kezdetben a fogyasztás főbb mutatói jeleztek javulást, a 2000-es évek első évtizede második felében, végén pedig már a lerészegedés és a nagyivás
