Oldal 324 [324]
OCR
322 = ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA A két, iskolások körében végzett kutatás szerint a 16 évesek / 11. évfolyamosok körében az előző hónapban és az ESPAD-adatok szerint az előző évben alkoholt fogyasztók aránya is magasabb, mint a teljes felnőtt népességben. A problémás fogyasztásra utaló nagyivás és lerészegedés is elterjedtebbnek látszik az iskolások között, mint a 18-64 éves népességnél. A fogyasztott italok fajtájára vonatkozóan az OLAAP a mennyiségi és gyakorisági adatok alapján is a sör dominanciáját jelzi a férfiaknál. A felnőtt nők, gyakoriság és mennyiség alapján is, elsősorban bort fogyasztanak. A HBSC szerint a fiatalabb fiúknál még a bor a leginkább fogyasztott italfajta, idősebb korban azonban, az ESPAD-eredményekhez és a felnőttekhez hasonlóan, már a sört fogyasztják a legnagyobb arányban. A lányoknál, eltérően az OLAAP-töl, mindkét iskolai kutatás a tömény italok dominanciáját mutatja. A társadalmi-demográfiai különbségek tekintetében hasonló jellemzőket mutat mindegyik kutatás. A férfiak veszélyeztetettsége nagyobb, mint a nőké, bár a fiatalok között a két nem közötti különbségek sokkal kisebbek, mint a felnőtteknél. Az iskolavizsgálatok és a felnőttvizsgálat mutatói közötti különbségek egyértelműen azt jelzik, hogy általában az alkoholfogyasztás és annak problémásabb jellege is elterjedtebb az iskolások között. Az OLAAP eredményei kimutatják, hogy a felnőtt mintán belül az alkoholfogyasztók átlagosan két évvel fiatalabbak, mint a nem fogyasztók. Ugyanakkor a problémás fogyasztás a felnőttek között 35 év felett kezd növekedni, és a legnagyobb arányú a 45-54 éves korcsoportban. Az ELEF adatai szintén arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztás rohamivással" mért problémásabb formája elsősorban a középkorúakra jellemző: a 30-59 éves népesség körében a leggyakoribb, a 60 év felettiekre és a 30 év alattiakra kevésbé jellemző (KSH, 2021). Mindegyik kutatás arra a következtetésre jut, hogy a jobb társadalmi státus rendszeresebb alkoholfogyasztással jár együtt. Az OLAAP a magasabb jövedelemhez, jobb munkaerőpiaci pozícióhoz és általában a kedvezőbb társadalmi státushoz kapcsolódóan, az ELEF a magasabb iskolai végzettséghez és a jövedelemhez kötődően, a HBSC és az ESPAD a magasabb presztízsű gimnáziumokba járók, jobb anyagi helyzetűek és a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekei esetében mutattak ki gyakoribb/rendszeresebb alkoholfogyasztást. Abban is megegyeznek a kutatások, hogy a hátrányosabb társadalmi helyzet a problémásabb jellegű alkoholfogyasztás esélyét növeli. A család szerepe minden kutatásban egyértelműen igazolódik: azok a fiatalok, akik családjában jelen vannak az édesszülők, sokkal kisebb valószínűség5 Rohamivásnak az ELEF során az egy alkalommal legalább 1 liter bor vagy 2 dl tömény vagy 2 liter sör elfogyasztását tekintették.
