Oldal 301 [301]
OCR
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 299 A gyermek lakóhelyének típusa tekintetében minden szempontból a budapesti fiatalok mutatják a legkedvezőtlenebb képet. Az alkoholfogyasztás legkevésbé gyakori a falvakban, tanyákon élő tanulók körében. Ugyanakkor a lerészegedési mutatókban a megyeszékhelyen élő diákok arányszámai jóval alacsonyabbak a más méretű településeken élőkénél (11.4.2. tablazat). A család szerkezetét kétféle kategorizálásban hasonlítottuk össze az alkoholfogyasztási jellemzőkkel. Ezek alapján egyértelmű, hogy a mindkét édeszszülőjükkel együtt élő fiatalokra a legkevésbé jellemző a problémás alkoholfogyasztás, és azok rendelkeznek a legkedvezőtlenebb mutatókkal, akik egyik édesszülőjükkel sem élnek együtt. Figyelemre méltó, hogy az újrastrukturált családokban - ahol az édesszülő mellett nevelőszülő is jelen van - minden esetben kedvezőtlenebb prevalencia-értékeket láthatunk, mint az egyszülős családokban. Az édesszülők jelenlétét tekintve megállapítható, hogy az édesanya hiánya jóval kedvezőtlenebbül hat az alkoholfogyasztásra, mint az édesapáé (11.4.2. táblázat). A testvérek száma az alkoholfogyasztás gyakoriságával nem vagy csak gyenge összefüggést mutat, míg a lerészegedések gyakoriságával erősebbet (11.4.3. táblázat). A szülők iskolai végzettsége érdekes mintázatot mutat az alkoholfogyasztással összefüggésben. Az alkohol egész addigi életre vonatkozó fogyasztási gyakorisága a tanulók körében magasabb, ha magasabb szüleik iskolai végzettsége. Az alkoholfogyasztás elmúlt havi prevalenciájával egyik szülő esetében sincs kapcsolat, míg a részegségi prevalenciák esetében megfordul a kapcsolat iránya: a gyakoribb elmúlt havi lerészegedések mindkét szülő alacsonyabb iskolai végzettségével járnak együtt (11.4.3. táblázat). Az apa munkaerőpiaci aktivitásával csak az alkoholfogyasztás életprevalenciája mutat kapcsolatot, de ez sem markáns. Az állásban dolgozó anyák gyermekeire azonban jellemző a gyakoribb alkoholfogyasztás. A részegségi mutatók az anya aktivitásával sem mutatnak összefüggést (11.4.2. táblázat). A család jómódúsága (bizonyos vagyontárgyak megléte, száma és néhány eletkörülmeny-mutatö alapján készített skála szerint) egyértelmű pozitív kapcsolatot mutat az alkoholfogyasztás gyakoriságával. Ugyanakkor a lerészegedések gyakoriságával jóval gyengébb - bár szignifikáns az összefüggés. A közelmúltra vonatkozó részegség-mutató pedig nincs kapcsolatban a család anyagi helyzetével (11.4.3. táblázat). A családban a szülőkkel való kapcsolat és kommunikáció mutatói egyértelmű mintázatot rajzolnak ki: a jó kapcsolat kedvezőbb alkoholfogyasztási mutatókkal jár együtt, bármelyik változót vizsgáljuk. Minél nehezebben tudja a tanuló megbeszélni a problémáit szüleivel, annál gyakrabban fogyaszt alkoholt és jut el a részegségig (11.4.3. táblázat). A szülői monitorozás (mennyit
