OCR
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 291 Legfrissebb adataink a 11-17 éves korosztály alkoholfogyasztását négy mutatóval jellemzik: 1. Az alkoholfogyasztás előfordulásának gyakorisága - életprevalencia (hány napon fogyasztott életében alkoholt - 0 / 1-2 / 3-5 / 6-9 / 10-19 / 20-29 / 30 vagy több); 2. Az alkoholfogyasztás előfordulásának gyakorisága - havi prevalencia (hány napon fogyasztott a kérdezést megelőző 30 napban alkoholt - 0 / 1-2 / 3-5 / 6-9 / 10-19 / 20-29 / 30 vagy több); 3. A lerészegedés előfordulásának gyakorisága - életprevalencia (ivott-e már annyi alkoholt életében, hogy berúgott - Nem, soha / Igen, egyszer / Igen, 2-3-szor / Igen, 4-10-szer / Igen, 10-nél többször); 4. A lerészegedés előfordulásának gyakorisága - havi prevalencia (ivott-e már annyi alkoholt a kérdezést megelőző 30 napban, hogy berúgott - Nem, soha / Igen, egyszer / Igen, 2-3-szor / Igen, 4-10-szer / Igen, 10-nél többször). A kortársak alkoholfogyasztásának észlelésére két kérdés vonatkozott: 1. Az alkoholt fogyasztó barátok számának megbecsülése (Egyik sem / Kevés / Néhány / Sok / Mindegyik); 2. A hetente legalább egyszer lerészegedő barátok számának megbecsülése (Egyik sem / Kevés / Néhány / Sok / Mindegyik). A tanulók alkoholfogyasztását jellemző gyakorisági arányszámokat nemek és évfolyamok szerinti bontásban mutatjuk be. Az alkoholfogyasztás összefüggéseit számos környezeti, társas és egyéni tényezővel is megvizsgáljuk: 1. Társadalmi-gazdasági tényezők (tanuló lakóhelyének mérete [településtipus], iskola fenntartójának típusa, iskola [képzésltípusa, anya és apa iskolai végzettsége, anya és apa munkaerőpiaci aktivitása, testvérek száma, családszerkezet, családi jómódúság [anyagi helyzet]); 2. Társas kapcsolati tényezők (problémamegbeszélés anyával és apával, anyai és apai monitorozás, családi támogatás, baráti támogatás, osztálytársak támogatása, tanári támogatás); 3. Kortársakkal való interakciók (online kommunikáció preferenciája, problémás [túlzott] közösségimédia-használat, videójátékok használata, barátok észlelt dohányzása, barátok észlelt alkoholfogyasztása, barátok észlelt lerészegedési gyakorisága; 4. Egyéni egészségi és személyiségmutatók (élettel való elégedettség, pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakorisága, depresszív hangulat, önértékelés). Az egyes kérdések pontos megfogalmazása és a válaszkategóriáik leírása, valamint a skálák részletes ismertetése megtalálható a legutóbbi nemzeti kutatási jelentésben (Németh-Várnai, 2019).