OCR
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 287 11.4. A SERDÜLŐKORÚ LAKOSSÁG ALKOHOLFOGYASZTÁSÁNAK JELLEMZŐI AZ ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA (HBSC) KUTATÁS ADATAI ALAPJÁN (Németh Ágnes) 11.4.1. Bevezetés A gyermekek és kamaszok egészségi állapotára és életmódjára irányuló vizsgálatok közül a legrégebbi, széles körű nemzetközi múltra visszatekintő kutatás az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) projekt, mely az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájával együttműködésben valósul meg (Inchley és mtsai, 2020a; Németh-Várnai, 2019). A kutatás a 80-as évek elején négy nyugat-európai ország informális megállapodásával és együttműködésével indult. Az Egészségügyi Világszervezet már ekkor támogatásra méltónak ítélte akezdeményezést, és azóta is szoros partnerség jellemzi a projekt működését. Ezt követően 1985ben sor került az első olyan, közös kutatási protokoll alapján lebonyolított felmérésre, amelyet négyévenként terveztek megismételni. Az 1985/86-os tanévben hét ország vett részt az adatgyűjtésben, köztük Magyarország - az akkori szocialista államok közül egyedüliként. A felmérések azóta minden negyedik tanévben lezajlottak, egyre bővülő számú országban. Jelenleg 49 tagja van a nemzetközi hálózatnak: 48 ország az Egészségügyi Világszervezet európai régiójából, valamint Kanada. A kutatás célja megismerni és megérteni a serdülőkorú ifjúság egészségi állapotát és egészségét meghatározó szokásait, életmódját. A megértéshez elengedhetetlen a többféle (egyéni, társas, fizikai környezeti stb.) szinten működő befolyásoló tényezők ismerete, illetve e tényezők és az egészségi, életmód-jellemzők közötti összefüggések feltárása is. A hosszú távú kutatási projekt monitorozni kívánja továbbá az egészségmagatartási és egyéb mutatók térbeli (földrajzi) és időbeli változatosságát, változásait. Mindezen eredmények elemzésével, értelmezésével hozzá szeretne járulni a nemzeti és nemzetközi egészségfejlesztő stratégiák működésének értékeléséhez, valamint szeretne támpontokat nyújtani ezek továbbfejlesztéshez és egyéb, a területhez kapcsolódó döntéshozói feladatok ellátásához. Folytonosan változó világunk természetesen fiataljaink életére is kihat, az életmódjukban bekövetkező változások folyamatosan új kutatási kérdéseket és új módszertani megközelítéseket generálnak, így maga a kutatási projekt is felmérésről felmérésre fejlődik, részben változik.