Oldal 286 [286]
OCR
284 : ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA 2015-ben az alkoholfogyasztás mérséklődését jelezte a legtöbb mutató. Ez a kedvező tendencia 2019-ben megtorpanni látszik. Elsősorban a havi rendszerességgel vagy a havi legalább hat alkalommal fogyasztók aránya nőtt 2015-höz képest, és 2019-ben a havi prevalencia-értéke a 24 éves periódus legmagasabb értéke volt. A növekedés elsősorban a tömény italok, a sör és a cider fogyasztásában következett be. A fiúk és a lányok közötti különbség csekély mértékben nőtt. A korábbi évekhez képest tovább nőtt az egy alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége. 2015-höz képest csekély mértékben nőtt az előző hónapban nagyivók aránya is, ami elsősorban a nagyivás lányok közötti terjedésének köszönhető. Elemzéseink, a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan, egyértelműen bizonyítják a családi háttér meghatározó szerepét a rizikó magatartások kialakulásában. Az ESPAD-kutatások történetében az egyik legállandóbb és legmeghatározóbb hatás volt a családszerkezet jellege. Míg a teljes család (mindkét édes szülő jelenléte) megóvó erővel bír, addig az édes szülő nélküli család egyértelműen rizikótényezőt jelent a szerfogyasztás kialakulásában. A család társadalmi státusának a hatása nem ennyire egyértelmű. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei körében elterjedtebb általában az alkoholfogyasztás, viszont az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinél gyakoribb a problémásabb, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás. A család vélt rosszabb anyagi helyzete szintén növeli a problémásabb alkoholfogyasztás valószínűségét. Fontosnak tartjuk kiemelni a családi integráció megóvó szerepét, valamint az alacsony szülői kontroll és a szülőkhöz fűződő viszonnyal való elégedetlenség veszélyeztető hatását. Az iskola típusa szempontjából a szakközépiskolába járók a legveszélyeztetettebbek, bár az általában alkoholt fogyasztók aránya a gimnazisták között a legnagyobb. Az iskola székhelye alapján vidéken gyakoribb a nagyivás. Elemzéseink alapján megállapítható, hogy az elmenős szabadidő-eltöltési formák határozottan növelik a gyakoribb fogyasztás valószínűségét, a családdal eltöltött szabadidő és az online töltött idő pedig jelentősen mérsékli a fogyasztást. Az iskolai lógás, a szülői kontroll hiánya, a depressziós tünetek növelik a szélsőségesebb alkoholfogyasztási formák kialakulásának az esélyét.
