Seite 212 [212]
OCR
210 = BENCSIK NORA 10.3. ADATSZOLGALTATAS 10.3.1. Adatszolgaltatas intézményi hattere, protokollja A Gyvt. 2016. január 1-jétől hatályos módosítása révén a gyermekjóléti szolgáltatás és az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Sztv.) hatálya alá tartozó családsegítés új szervezeti struktúra, valamint feladatmegosztás alapján működnek, ezek a folyamatok család- és gyermekjóléti szolgáltatásként összevonásra kerültek. A szolgáltatások tartalma és az igénybevétel lehetőségei és formája, ennek következtében az adatszolgáltatás módja is alapvetően változott (Rácz-Szécsi, 2020; KSH, 2022). A törvénymódosítás jelentős hatással bír(t) az adatgyűjtés folyamatára (részletes ismertetés: Adatok korlátai, illetve Adatok elemzése c. alfejezetek). A hazai gyermekvédelmi adatokat a KSH gyűjti, az adatgyűjtési folyamatot a 388/2017 Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (továbbiakban: OSAP) kötelező adatszolgáltatásairól szabályozza, a statisztikák a gyermekvédelem különböző színtereivel kapcsolatba kerülő gyermekekről, családokról szolgáltatnak adatot. Az OSAP adatok éves szinten elérhetőek, a rendszer kiépítettsége miatt visszaellenőrizhetőek (KSH; Hodosán-Nyitrai, 2010). Az adatok elemzését nehezíti, hogy egyes területek több adatgyűjtési folyamatba is beletartoznak, ezáltal duplikációk, illetve átfedések jelennek meg. Ilyen adatok a halmozotti, illetve fő ok szerinti adatgyűjtés: a fő ok egy, a gyermek védelembe vételével kapcsolatos leghangsúlyosabb indokot jelöli, az egyéb problémák pedig a halmozott okok között jelennek meg. Itt tehát az összes előforduló problémát fel kell sorolni, a már regisztrált fő okkal együtt. Az elemzést nehezítő további tényező, hogy a gyermekvédelem két fő része, az alap- és a szakellátási adatok e két rész szerint tagoltak, a rendszer összekötése a két ellátástípus között nem biztosított (Rácz-Szécsi, 2020). A Gyvt. módosítása a rendszer korábbi elemeinek, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálgyermekjóléti szolgálat; járási szint: a család- és gyermekjóléti központ) irányozta elő. Ennek értelmében 2016-2017-ben elindult a szolgálatok és központok működése, ami pedig az adatszolgáltatói egységeket módosította. Az átszerveződés és az azt övező bizonytalanságok miatt a 2016-17-es adatok megbízhatósága kérdéses, az adatok korlátozottan tudják lekövetni az intézményi rendszert is érintő változásokat (Hodosán-Nyitrai 2010). Az alkoholizmussal összefüggő valós problémákat az adatok két ok miatt korlátozottabban tudják megjeleníteni: a módosult adatszolgáltatás révén az adatgyűjtésért felelős aktuális intézmény válik az elemzési egységgé, tehát
