OCR
7. ALKOHOLLAL KAPCSOLATOS BŰNÜGYI ADATOK " 145 7.1. ábra. Az alkoholra mint tárgyra irányuló bűncselekmények számának alakulása a bűncselekmények típusa szerint JU ülönis ÖTEBbi hütésélékireétr IM Al ai CAR kü Sie Joli Jl HIS HE id Forrás: saját szerkesztés ENYÜBS-adatok alapján A 2009 és 2019 közötti időszakot vizsgálva a fenti ábra (7.1.) jól mutatja, hogy alapvetően stagnál az alkoholra mint tárgyra irányuló bűnelkövetések száma. 2010 után valamelyest nőtt az esetek száma, amely 2013-től újra csökkenésnek indult, melynek hátterében a fentiekben bemutatott értékhatár-módosulás állhat (2013. július 1-től 20 ezer Ft-ról 50 ezer Ft-ra nőtt az értékhatár, így számos, korábban bűncselekménynek számító lopás szabálysértéssé vált). Az alkoholra irányuló bűncselekmények döntő többségét a lopás jelenti (a vizsgált időszakban a lopás aránya átlagosan 92%). Itt szintén fontos megjegyezni, hogy a lopások magas arányát a többi bűncselekményhez képest az magyarázhatja, hogy az alkoholtartalmú italok lopása bekerül a statisztikába, de a többi bűncselekmény esetében esetleges lehet a rögzítés (interjú kriminológus szakértővel). Az alkohollopás trendje azonos az összes alkoholra mint tárgyra irányuló elkövetés trendjének alakulásával. 2009-ben 100 ezer lakosra átlagosan 7,3, míg 2019-ben 7.4 alkoholra irányuló bűncselekményt követtek el, a vizsgált időszak átlaga 8,1. Az alkoholra irányuló bűncselekmények száma Csongrád megyében végig az országos átlag felett alakult. Több évben is itt találjuk a legmagasabb és a legkiugróbb értékeket. 2011-ben és 2013-ban 100 ezer lakosra 20 körüli az alkoholra irányuló bűncselekmények száma, amelyek a vizsgált időszak legmagasabb értékei. Csongrád megyében a trend is eltérően alakul az országos átlaghoz képest, míg a legtöbb megyében az átlagos trendhez igazodik. Ezenkívül még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Budapesten haladja meg az átlagot a bűnelkövetések száma minden vizsgált évben. Bács-Kiskun és Tolna megyében 2015-től növekedett számottevően az esetek száma (7.2. ábra).