OCR
6. ALKOHOLBETEGEK AZ ELLÁTÓRENDSZERBEN " 121 6.19. ábra. Az összes kezelésbe lépő száma, valamint alkohol-társproblémával kezelésbe lépők száma és aránya 2008 és 2019 között (fő; %) tün dde, Es 5 ” sharp, Krsebabe pbk, sama a = Se m = a yely apa [rm Ta DK SHO 2) 2002 2023 200 2013 Zus ANT NS 201% 9 Alkohol rárereobkérműval kerelézbe ph u Üben Lerch képpé == Alona Oereprohktmawal korektite peek Forrás: TDI-adatgyűjtés A 2008 és 2019 kôzôtt käbitoszer-hasznälat miatt kezelésbe lépôk 89,9%-a kezdett kezelést járóbeteg addiktológiai ellátónál, szenvedélybeteg szociális alapszolgáltatást nyújtó szervezetnél vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző szervezetnél, vagyis járó típusú ellátásban (6.20. ábra). A további 7,090-a fekvő típusú ellátónál és 3,090 valamilyen fogva tartási intézetben. Az alkohol-társproblémában való legmagasabb érintettség a fekvő típusú ellátók kliensei között volt, és az érintettség körükben növekvő tendenciát mutatott a vizsgált 12 év folyamán (6.21. ábra). Természetesen a fekvő típusú ellátóknál kifejezetten a magas kockázatú szerhasználók jelennek meg, a járó típusú ellátóknál ennél vegyesebb a kép, így nem meglepő, hogy az előbbi intézmények klienskörében 2-3-szor magasabb érintettség mérhető, mint a járó típusú ellátók esetében. A járóbeteg-ellátóknál viszonylag stabil maradt az érintettség a vizsgált években, átlagosan 6 főből 1 esetben volt azonosítható az alkohol-társprobléma. A fogva tartási intézetek körében is a járó kliensekhez hasonló érintettség volt mérhető (esetükben az alacsony esetszám miatt a tendenciák nem értelmezhetők).