OCR
5. ALKOHOLOS HALÁLOZÁSOK VIZSGÁLATA A KSH ADATAI ALAPJÁN " 81 5.2.3. A vizsgált adatállomány Jelenlegi adatkérésünk idősoros adatkérés volt 1990 és 2020 között, illetve néhány kiemelt vizsgálati évre, 1990-re, 1996-ra, 2001-re, 2011-re és 2016-ra vonatkozóan részletesebb, keresztmetszeti adatkérést is indítottunk annak érdekében, hogy háttérváltozók szerint is vizsgálni tudjuk az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozásokat. Az évek kiválasztásának elsődleges szempontja, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakot minél szélesebb körben le tudjuk fedni, emellett pedig olyan évek kiválasztására törekedtünk, amikor népszámlálás vagy mikrocenzus adatfelvétel zajlott, mivel ezekre az időpontokra vonatkozóan ezek az adatfelvételek részletes társadalomszerkezeti viszonyítási pontot jelentenek a vizsgált szociodemográfiai ismérvek szempontjából. Az elemzés során a konvertált jegyzékénél részletesebb, az adott évben érvényes BNO revízió szerinti haláloki besorolást vettük figyelembe, hogy az alkohollal összefüggésbe hozható halálozásokat finomabb módon tudjuk leválogatni, a Bálint-Elekes (2016) nomenklatúrához hasonló módon. A konvertált jegyzék alapján ugyanis közös kategóriába tartozik több olyan haláloki csoport is, amelyeken belül szükséges volt elkülöníteni alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható, illetve attól független halálozásokat, így a konvertált jegyzék alapján nem lett volna lehetséges az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások pontos leválogatása. A trendeket bemutató vizsgálatunk során a népességszerkezeti változásokat direkt standardizálási eljárással szűrtük ki, standard népességként az ,európai standard népesség" kormegoszlását vettük figyelembe. Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható standardizált halálozási ráta az ok- és korspecifikus halálozási arányoknak a , standard európai népesség" kormegoszlása szerint súlyozott átlaga. Mivel elemzésünk a KSH halálozási adatbázisa alapján vizsgálja az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozásokat, szociodemográfiai, szocioökonómiai háttérváltozókkal (iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozási csoport) is össze tudtuk vetni eredményeinket néhány kiemelt vizsgálati évre vonatkozóan. A KSH adatbázisának további előnye, hogy a népszámlálások eredményeivel, így az azok alapján tapasztalható társadalomszerkezeti változásokkal is együtt elemezhetőek a halálozások alakulására vonatkozó információk. A háttérváltozók szerinti elemzést ugyanakkor kizárólag az adott évi, alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozási arányokra vonatkozóan tudtuk elvégezni, a standardizált halálozási arányokra vonatkozóan nem. Ennek oka, hogy a standardizált halálozási arány háttérváltozók szerinti elemzéséhez olyan számítások elvégzésére lett volna szükség, amely