Oldal 59 [59]
OCR
4. AZ ALKOHOLTERMÉKEK MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL TÖRTÉNŐ HAZAI ELŐÁLLÍTÁSA " 57 lan, állami felügyelet vagy regisztráció nélkül készített vagy beszerzett (nem regisztrált) alkoholos termékek (pl. otthoni előállítás, csempészet stb.) adják a vilag alkoholfogyasztasanak 25%-at (WHO, 2022). 4.1.1. Célkitűzések, definíciók E fejezetben a magánszemélyek által közvetve vagy közvetlenül történő (bérfőzött és magánfőzött) alkoholtermékek hazai előállításával, az elmúlt években e területen megfigyelhető tendenciákkal, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó hatóság kapcsolódó tapasztalataival foglalkozunk, főként területi (megyei) változók szerint. Noha Magyarországon jelenleg háztartásonként 1000 liter mennyiségig az állampolgárok jogosultak saját fogyasztás céljából sört és bort is adómentesen előállítani (Jöt. 133. §), a következőkben csak a bérfőzés és magánfőzés keretében gyártott alkoholtermékekre (azon belül is agyümölcspárlatra) fókuszálunk. Mindenekelőtt azonban fontos feloldani néhány szakterminológiai eredetű ellentmondást. Először is hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fejezet címében is szereplö „alkoholtermekek”, illetve az , alkoholos termékek" nem azonos dolgokat jelölnek. Annak ellenére, hogy bizonyos termékek, mint a sör, a bor vagy akár a pezsgő, de facto etanolt tartalmaznak - vagyis tulajdonképpen alkoholos (alkoholtartalmú) termékeknek nevezhetjük őket -, jövedékiadó-jogi értelemben nem minősülnek alkoholterméknek. Ez utóbbi körbe ugyanis jellemzöen csak a 22 terfogatszäzalekot (tf%)’ meghaladö alkoholtartalmu égetett szeszek tartoznak (Potoczki, 2021). Fontos kiemelni azt is, hogy a magänszemélyek számára adómentesen biztosított alkoholtermék-előállítás ennél is szűkebb termékkörre, csakis a gyümölcspárlatra terjed ki. A párlat erjesztett növényi részek érlelése és lepárlása útján készült, jellegzetes aromájú, magas alkohol tartalmú ital. A feldolgozott alapanyagtól függően párlat készülhet szőlőtörkölyből, gyümölcstörkölyből vagy gyümölcsből (Borbély, 2017). A köznyelvben a gyümölcspárlatokat gyakran nevezzük pálinkának. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a pálinka - szigorú értelemben véve - nem teljesen azonos a párlat fogalmával. A két kifejezés közötti különbség legegyszerűbben akként ragadható meg, hogy míg magánfőzés és bérfőzés esetén az előállított végterméket párlatnak, addig a kereskedelmi szeszfőzde által készített terméket pálinkának nevezzük (Harcsa, 2017). 5 A térfogatszázalék (tf90) azt mutatja meg, hogy 100 cm? oldatban hány cm oldott anyag található. A fenti definíció szerint alkoholtermékekről akkor beszélhetünk, ha 100 cm? oldatban 22 cm?-nél több alkohol található.
