OCR
4. AZ ALKOHOLTERMÉKEK MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL TÖRTÉNŐ HAZAI ELŐÁLLÍTÁSA Erdős Ákos 4.1. BEVEZETÉS A jogi értelemben vett alkoholtermékek előállítása, vagyis a szeszfőzés őstörténetével kapcsolatos ismereteink kissé homályosak, de egyes feltételezések szerint az alkohol desztillálásának a tudománya már az ókori Kínában ismert volt (Fairley, 1907; Lyons, 2003). Más források szerint a szeszfőzés az ókori Indiában kezdődött az i. e. 12. században, és innen terjedt el Kínába (Marton, 2002). Az alkoholpárlás európai megjelenését illetően szintén nem született még tudományos konszenzus. Egyesek szerint a lepárlás folyamatairól szóló ismeretek már i. e. 350 körül eljutottak a kontinensre, hiszen a technológiára vonatkozó utalások Arisztotelész és a római költő Ovidius írásaiban is szerepelnek (Owens-Dikty, 2009). Noha a technológiát valószínűleg a korai alkimisták is jól ismerték (Moran, 2005), többen úgy vélik, hogy az alkoholdesztilláció csak később, valamikor az i. sz. 8. század után terjedt el Európában (Harcsa, Nábrádi-Tar, 2014). A történeti evidenciák alapján az ugyanakkor bizonyosnak mondható, hogy az i. sz. 12. században már működtek szeszfőzdék a kontinensünkön is (Balázs, 1998; Wilson, 1993). Magyarországon az égetett szeszek előállításának története nagyjából a 14. század legelejére tehető (Balázs, 2008; Békési-Csarnai, 2010; Marton, 2007). A szeszfőzés története - miként az alkoholfogyasztásé (lásd Kmoskó, 1911) - szorosan összekapcsolódik annak jogi szabályozásával is. Az alkoholos italok előállítását, illetve eladását érintő adójogi szabályok már a középkorban is ismertek voltak, s az ebből befolyó pénzeszközök a központi hatalom meghatározó bevételi forrását jelentették (Deconinck és mtsai, 2016; Mokyr-Nye, 2007; Nye, 2007). Kezdetben az államok főként sör- és boradót vetettek ki, de a kereskedelmi piac bővülésével a 17. századtól az adójogi szabályokat egyre inkább kiterjesztették az égetett szeszek előállítására is (Cockx-Meloni-Swinnen, 2021). Magyarországon a 15. századtól kezdve a szeszfőzés először földesúri kiváltság volt. A 18-19. század során pedig az alkohol központilag szabályozott, állami monopóliummá vált (Potoczki, 2018). A különféle alkoholos italok (sör, bor, pezsgő, égetett szesz stb.) előállítását és forgalmazását ma is szigorú szabályok keretezik. Napjainkban az alkoho