Seite 51 [51]
OCR
3. ANEM REGISZTRALT ALKOHOLFOGYASZTAS BECSLESEINEK PROBLEMAI = 49 lan forrásokból származó italok forgalma. Erre például az otthoni szeszf6zéshez szükséges termékek - a főzéskor, lepárláskor használt berendezések és az olyan alapanyagok, mint a cukor és a szőlő, esetleg maláta — eladasi statisztikáiból lehet következtetni, miközben a kérdőíves adatfelvételek kevésbé alkalmasak a hasonló tendenciák kimutatására - a társadalomkutatók a leginkább érintett csoportokat csak kevéssé érik el, az alkoholfogyasztók pedig, hogy hajlamosak a válaszaikat a társadalmi elvárásokhoz igazítani a valóság helyett, illetve gyakran nem is tudnak pontosan beszámolni az általuk fogyasztott alkohol-mennyiségről. Azon országok példái is tanulságosak lehetnek a nem regisztrált alkoholos italok fogyasztásával kapcsolatos becsléseket tekintve, ahol egyébként azok jelentősége marginális. Hollandiában például szakértői becslések szerint e termékek az alkoholfogyasztás legfeljebb mindössze 3-5 százalékát teszik ki, vagyis a hivatalos értékesítési statisztikák nagyjából a valós helyzetet közelítik (Lemmens, 2000). Minderre jórészt az ország sok szempontból különleges helyzete alapján lehet következtetni az empirikus megfigyelések helyett: a magas népsűrűség miatt a nagyüzemi illegális szeszfőzéssel való lebukás kockázata magas, illetve a házi alkoholkészítés lehetőségei meglehetősen korlátozottak (1), az illegális úton előállított termékeket jobban megéri átcsempészni például Belgiumba (2), miközben a legális módon előállított alkoholos italok mennyisége az 1980-as és az 1990-es évek között megduplázódott az országban, a fogyasztási kedv ugyanakkor mérséklődött (3), és vélhetően a külföldön megvásárolt italok behozatala sem lehet jelentős mértékű, a környező nyugat-európai országokhoz képest ugyanis nem tekinthetők magasnak a helyi adóterhek (4). Érdemes továbbá az alkoholfogyasztás szempontjából különleges helyzetben lévő skandináv országok példáit is figyelembe venni, ahol hagyományosan jelentős adóterhek rakódnak a szeszes italok árára, illetve — Dániát kivéve - azok beszerzési lehetőségei is az állam által erősen korlátozottak. A skandináv államokban az európai közös piacra történő belépéssel a kemény belföldi szabályozás viszonylag könnyen és kockázatmentesen vált megkerülhetővé a külföldről legális módon megvásárolt és onnan behozott szeszes italok fogyasztásával (Nordlund-Österberg, 2000). A nem regisztrált szeszesital-forgalom megfigyelése Észak-Európában a szigorú szabályok betartatása mellett a piaci folyamatok megértése és az utóbbi időszakban az alkoholfogyasztással kapcsolatos attitűd megváltozása miatt is fontos. Finnország esetében például öt alapvető adatforrásra érdemes támaszkodni a nem regisztrált alkoholfogyasztás vizsgálatakor: a jelenséghez kapcsolódó hivatalos statisztikák, mint például a leggyengébb sörök előállításával kapcso
