OCR
46 = HAJDU MIKLOS ketepiacok és a házi főzés adják a legfontosabb forrásokat (World Health Organization, 1999). Éppen ezen sokszínűség miatt a WHO fentebb bemutatott módszerén túl számos más mérési törekvést is fel lehet sorolni. Az uniós országok turistaforgalmának és vámmentes kereskedelmének hivatalos adatainak figyelembevételétől kezdve (Trolldal, 2001) a házi készítésű alkoholok, illetve az emberi fogyasztásra alkalmatlan alkoholtartalmú folyadékok felhasználására is kitérő adatfelvételeken keresztül (Finnish Institute for Health and Welfare, é. n.) a halálozási adatok elemzéséig rendkívül változatos módokon közelítik a problémát a kutatók. A mortalitás vizsgálata gyakorinak tekinthető: a hivatalos szeszesital-forgalom és az alkoholmérgezéssel, a májcirrózissal vagy az alkoholos pszichózissal, illetve az alkohollal kapcsolatba hozható halálesetek statisztikái közötti idősoros kapcsolatból következtetni lehet a nem regisztrált szeszes italok fogyasztására (Leifman, 2001; Solodun és mtsai, 2011). Ez a következő modell szerint tehető meg: I= BA,+N, ahol az , I" jelöli az alkoholhoz köthető mortalitást, az , A" a hivatalos alkoholfogyasztási adatot, a bétával pedig a mért fogyasztás hatását fejezzük ki ,t" időpontban, míg a jelenség szempontjából különös jelentőségű hibatagot az 5N" jelöli. E hibatag alapján lehet következtetni a hatóságok által nyilvántartott szeszesital-forgalmon túli tényezőknek az alkoholhoz köthető mortalitásra gyakorolt hatására, amelyek között a nem regisztrált alkoholfogyasztás is szerepet kaphat. Ez különösen akkor közelíthető jól, ha van okunk feltételezni, hogy a regisztrált és a nem regisztrált alkoholfogyasztáson túli befolyásoló tényező (például az egészségügyi ellátás színvonala) hatása és alakulása változatlan marad a vizsgált időszakban. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az alkohollal kapcsolatos halálozási adatokat is számos tényező torzíthatja (Rehm és mtsai, 2017): az alkoholmérgezések esetében kérdés, hogy az etanol mellett milyen további vegyületek (például a metanol) okozta haláleseteket vesznek számba, továbbá, ha nem közvetlenül az alkoholfogyasztás okozta a halált, hanem annak egy szövődménye (például valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés), akkor a halálokok között mennyire követhető vissza az alkoholizmus fennállása - sőt, ugyanez a probléma felmerül a más toxikus szerek túladagolása következtében felmerülő haláleseteket nézve is. Végül, de nem utolsósorban a halálozási adatokat vélhetően szisztematikusan lefelé torzítja az alkohollal, alkoholizmussal kapcsolatos stigmatizáció.