Oldal 46 [46]
OCR
44 : HAJDU MIKLÓS határain túl megvásárolt alkoholos italok elfogyasztása. A kérdéses termékek tehát lehetnek akár hagyományos italok, de olyan helyettesítő cikkek is, mint például a szájvizek és a parfümök vagy a denaturált szesz. Alapvetően a nem regisztrált alkoholok a következő hat csoportba sorolhatók (Ihamarangsi, 2013): az illegálisan főzött szeszek (1); a kereskedelmi forgalomban is kapható, de hamisított, szintén illegálisan készített italok (2), a csempészett italok, amelyek szintén elérhetők lehetnek kereskedelmi forgalomban is (3), a törvényi keretek között otthon készített termékek (4), a törvényesen behozott, például vámmentes boltokban vásárolt italok; (5) és az olyan, az italok helyettesítésére is használható alkoholos termékek, mint például bizonyos kozmetikumok, parfümök, gyógyszerek (6). A WHO becslése pedig - ami a nem regisztrált alkoholfogyasztást az összes elfogyasztott szeszes ital százalékában adja meg 189 országra vonatkozóan, és szintén mérvadó adat a szakterületen - négy különböző adatfelvétel alapján történt 2018-ban: a világszervezet saját maga kér fel szakembereket a becslések megtételére (1); a WHO és a kanadai CAMH? közös szakértőgárdája? 34 olyan országra fogalmaz meg becsléseket Delphi-módszerrel," amelyeket különösen érint a probléma (2); szintén a két szervezet 42 országból érkező 129 szakértője is hasonló módon ad becslést (3); a WHO STEPS adatgyűjtéséből" származó információkat is felhasználják (4). A különböző forrásokból származó adatokat végül a kutatók regressziós modellekkel" összegzik, amelyekkel a becslések olyan országokra is kiterjeszthetővé válnak, ahonnan csak bizonyos háttérváltozók, mint például a jövedelmi viszonyok vagy a regionális sajátosságok állnak a kutatók rendelkezésére (Probst és mtsai, 2018). Többek között a nem regisztrált szeszek fogyasztása különösen gyakori a vidéki, alacsony státuszú lakosság körében, így az ő népességbéli arányuk fontos támpont lehet ezekben a modellekben (Probst és mtsai, 2019). > Centre for Addiction and Mental Health. 5 A szakértőket az efféle kutatásoknál jellemzően a WHO ajánlja, illetve az olyan orvosi szakmai és publikációs adatbázisokat böngészik a szervezők, mint az Expertscape, a PubMed, de a Web of Science és akár a Google keresőit is használják. A paneltagok végül többnyire az egészségügyi minisztériumok és a hozzájuk tartozó szervezetek, a bűnüldözéssel és vámügyintézéssel foglalkozó intézmények dolgozói és a téma kutatói közül kerülnek ki (Rehm és mtsai, 2016). A vélemények egymástól független és névtelen összegyűjtése. A módszert már az 1950es évek óta alkalmazzák oktatási, egészségügyi és szociális kérdésekkel kapcsolatos kutatások során (Delbecg és mtsai, 1975). Az adatgyűjtés kérdőíves kutatásokon, a lakosság alapvető fizikai jellemzőire (például magasság, súly, vérnyomás) vonatkozó információk gyűjtésén és biokémiai vizsgálatokon (például vérképek elemzése) alapul (World Health Organization, é. n.). Az egyik lehetséges eljárás az úgynevezett multilevel fractional response modelling.
