Seite 43 [43]
OCR
2. EGY FŐRE JUTÓ ALKOHOLFOGYASZTÁS " 41 Az a csökkenés, ami a magyar statisztikai adatokban kifejeződik, nem egyedülálló jelenség. A WHO európai régiójában 2005 és 2016 között az egy főre jutó fogyasztás 12,3 literről 9,8 literre csökkent. A csökkenés a legnagyobb mértékű a korábbi nagyfogyasztó országokban volt (Oroszország, Moldovai Köztársaság, Belorusszia), az európai országok háromnegyed részében csökkenést mutattak az adatok. A fogyasztás mérséklődése számos európai országban már korábban elkezdődött. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás Európa egészét tekintve a hetvenes évek második felében tetőzött, és azóta jelentős csökkenés ment végbe (Anderson-Baumberg, 2006). A csökkenés azonban különböző mértékben érintette Európa országait. A fogyasztás csökkenése főleg a hagyományosan borfogyasztó országokban (elsősorban Olaszország, Franciaország) volt, jelentős és elsősorban a borfogyasztás csökkenésének volt köszönhető (Leifman 2001). A hagyomänyosan „sörfogyasztök”-kent definiált országokban az összes fogyasztás növekedése szintén a hetvenes évek elejéig tartott, ám a csökkenés nem volt olyan radikális, mint a borfogyasztó országokban. Magyarország a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan nagyjából 10 év késéssel követte Európa nyugati országait. HIVATKOZÁSOK Anderson, P. - Baumberg (2006). Alcohol in Europe. A Public Health Perspective. A Report for the European Comission. Institute of Alcohol Studies UK. June. Andorka Rudolf (1988). Az alkoholizmus magyarországi kutatása. In: Münnich I. (szerk.): Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról. Kossuth, Budapest. Global Status Report on Alcohol (2004). Substance Abuse Department, Social Change and Mental health. WHO. Globals Status Report on Alcohol (1999). Substance Abuse Department, Social Change and Mental health. WHO. Leifman H. (2001): Homogenisation in alcohol consumption in the European Union. Nordic Studies on Alcohol and Drugs, vol. 18. 15-30. Rácz J. - Vingender I. (szerk.) (1999): A főbb addikciók (alkoholizmus, dohányzás, drogabúzus) szerepe Magyarországon a morbiditásban-mortalitásban és a népességfogyatkozásban. Statisztikai elemzés az Országgyűlés tájékoztatására 1998. OAI, Budapest. Ritter I. (2020): Alkoholfogyasztás és közlekedés - számokban. In: Kriminológiai tanulmányok 57. OKRI, Budapest, 161-178.
