OCR
10 = ALKOHOLHELYZET MAGYARORSZAGON lehetővé a hosszabb távú összehasonlításokat. Úgy véltük, hogy az egységesítés érdekében nem mondunk le azokról az információkról, amelyek hosszabb távra is rendelkezésre állnak, ezért a különböző témák, napjainktól visszamenően, különböző időszakokra nyúlnak vissza. A kötet összeállításánál kiindulópontnak tekintettük a WHO 4 évente megjelenő kiadványát, a Global Status Report on Alcohol and Healtht és a 2000-ben megjelent International Guide for Monitoring Alcohol Consumption and Related Harmst (WHO, 2000). További fontos támpontot és útmutatót jelentettek a Nemzeti Drog Fókuszpont Éves jelentései az EMCDDA számára (Éves jelentés, 2020), amely jelentéseket egyértelműen követendő példának tekintettünk munkánk során. Míg a korai hazai kiadványok elsősorban a probléma leírására törekedtek, a WHO Global Status Report, valamint az EMCDDA részére készített Éves jelentések a probléma mérséklésére irányuló törekvésekről, stratégiai programokról, szakpolitikákról is számot adnak. Mi ebben a kiadványban a korábbi hazai hagyományokat követjük, és eltekintünk a hazai alkoholpolitikai helyzet bemutatásától. Ennek részben terjedelmi okai vannak, részben pedig úgy véljük, hogy a hazai alkoholpolitika helyzetét (hiányát) mi magunk is és más szerzők is többször több helyen leírtuk (Elekes, 2009, 2014, 2015; OEFI-OAC, 2013; Rácz-Kassai, 2022). Nincs tudomásunk arról, hogy az évekkel ezelőtt leírt helyzet-ismertetésekhez képest, a 4. fejezetben bemutatott jövedéki törvényen és a 7. fejezetben bemutatott Btk.-szabályozáson kívül, bármilyen változás történt volna Magyarországon. Az egyes témakörökhöz nemcsak a szükséges adatokat gyűjtöttük össze, hanem szakértői interjúkat is készítettünk azokkal, akik az adatokkal közvetlenül dolgoznak, vagy más szempontból ismerettel rendelkeznek az adatok keletkezéséről, problémáiról, korlátairól. Bár informátoraink többsége a név szerinti hivatkozáshoz nem, csak az intézményi hivatkozáshoz járult hozzá, nagy-nagy köszönettel tartozunk azoknak a szakembereknek és intézményeknek, akik hozzájárultak munkánkhoz. A kötet szerkesztésekor a fejezeteket az adatgyűjtés szintje szerint csoportosítottuk, először bemutatva a makroszinten gyűjtött adatokat, utána pedig az egyéni szinten gyűjtött, önbevalláson alapuló adatokat ismertetjük. A kötet felépítése a következő: Először rövid áttekintést adunk az alkoholprobléma méréséhez kapcsolódó módszertani problémákról. Ezt követően a főbb makrostatisztikai adatokat tekintjük át. A regisztrált fogyasztási adatokon túl, bemutatjuk a nem regisztrált fogyasztás mérésével kapcsolatos módszertani problémákat, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait vizsgáljuk. A következő fejezetek az alkoholfo