Oldal 11 [11]
OCR
BEVEZETÉS Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás a vezető egészségkárosító magatartások közé tartozik. Az alkoholfogyasztás jelentős szerepet játszik a hazai rossz halálozási mutatókban és az elveszített egészséges életévek magas számában (Vitrai-Bakacs, 2021). Az alkoholfogyasztást az egyénre és a környeZetre való veszélyessége miatt a WHO is a tíz legsúlyosabb rizikótényező közé sorolja, és a legelterjedtebb rizikómagatartások közé tartoznak. Magyarország nemzetközi összehasonlításban az alkoholprobléma által jelentősebb mértékben érintett országok közé tartozik. A fentiek ellenére az alkoholprobléma csak alkalmanként, rövid időszakokra keltette fel a kutatók és a szakpolitikusok érdeklődését. Feltételezhető, hogy az érdeklődés hiányának is köszönhető, hogy csak ritkán készültek olyan kiadványok, amelyek szisztematikus áttekintést adtak az alkoholprobléma hazai méretéről, bemutatva a rendelkezésre álló statisztikákat és azok megbízhatósági és érvényességi problémáit. Ilyen statisztikai kiadványok készültek a nyolcvanas években a Társadalmi Beilleszkedési Zavarok kutatási program keretében, majd Rácz és Vingender állított össze egy adatgyűjteményt a főbb addikciók hazai helyzetéről (Rácz-Vingender, 1999). Az évek során több alkoholstratégia is készült (ezek soha nem kaptak publicitást, és nem valósultak meg), amelyeknek részét képezte az aktuális helyzetre vonatkozó fontosabb indikátorok összegyűjtése és elemzése. Ilyenre utoljára 2013-ban került sor, amikor az akkori Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centrum koordinálásával készült Alkohol-politikai szakpolitikai program melléklete közölte az alkoholhelyzetet bemutató legfontosabb indikátorokat. Kötetünk összeállításakor az volt a célunk, hogy egy olyan kiadványt készítsünk, amely bemutatja az alkoholproblémát leíró statisztikai adatokat, feltárja azok megbízhatósági és érvényességi problémáit és korlátait, majd ezek figyelembevételével bemutassa a hazai helyzetet. Elsősorban az elmúlt 30 év változásaira szerettünk volna koncentrálni. A különböző forrásokból származó adatok azonban nem egységesen 30 évet ölelnek át. Ennek oka részben az, hogy nem minden adat érhető el ilyen hosszú időszakra visszamenően, részben pedig sokszor az adatgyűjtésekben bekövetkezett változások nem teszik
