Oldal 69 [69]
OCR
lyon keresztül egészen Franciaországig sikeresnek bizonyult, ami mindenképpen elősegítette azok versailles-i udvarban való sikeres elterjedését. Rákóczi fejedelem törökországi emigrációja tovább erősítette a magyar borok sikerét az oszmán fővárosban, ahol nemcsak az európai követségeken, hanem a Fényességes Porta egyes köreiben - főleg a renegát tisztviselők közvetítésével — is előszeretettel fogyasztották őket. A tokaji borok sikere az Oszmán Birodalom távolabbi vidékein is tapasztalható volt. Jó példa erre a Krím-félszigeten a tatár kánok uralma alatt is virágzó borkultúra. A francia utazók és diplomaták beszámolói szerint a krími édes borok kiváló minőségűek voltak, de a kánok udvarában a tokaji bort is szívesen fogyasztottäk. Ezert nem veletlen, hogy a Krim-felsziget 1784-1785-ös annektäläsa utän II. Katalin cárnő a tokaj-hegyaljai szőlőfajtákat szerette volna meghonosítani országa új tartományában, és 30 000 db tokaji szőlővesszőt vásárolt a napsütötte krími dűlők számára. Az ügy végül azért keltett nagy felháborodást, mivel a magyar törvények tiltották a tokaji szőlővesszők kivitelét az országból. Az incidenst végül a bécsi udvar diplomáciai eszközökkel tudta csak elsimítani. A tokaji borok hírnevét az Oszmán Birodalomban emigránsok, diplomaták, kémek és renegátok egyaránt terjesztették, elősegítve ezzel az ízletes borokhoz kötődő ízek és divatok elterjedését a Magyar Királyság határain túl is. 67
