Page 52 [52]
OCR
A terv tehát terv maradt, és tudta ezt — ahogy a tervet is — Jánichen, amikor 1731-ben végül 6 maga adta ki Naldo Naldi müvét editio princepsként. A Jänichenféle kiadást a magyar Corvina-kutatás nem kellő figyelemmel vizsgálta. Utoljára Bél Mátyás olvashatta el a Meletemata (Jänichen 1731) előszavát, amelyben a toronyai rektor az olvasónak elmondja, hogy Naldi kiadását Schmeizellel tervezték (Bél idézi ezt az előszót, kihagyásokkal a saját kiadásában). A Naldi-kódex kiadása kapcsán nem érdekes, de hallatlanul fontos Jánichen egy jegyzete, amelyben további (vélt) corvina kódexekről ad információkat. Janichen 1731-ben adta ki történeti szöveggyűjteményét (Meletemata). Bél Mátyás 1730. november 26-än kerte Dobai Szekely Sämuelt (1704-1779), hogy pontosan mäsolja Naldi szöveget Toronyäban. Dobai Szekely mäsolata 1731 Ev elején készült el. A komoly munka emlékezetes maradt, hiszen még 1769. június 25-én Koller Józsefhez írt levelében is megemlíti ezt a segítséget. Bél Mátyás 1737-ben adta ki végül revideált formában Naldi szövegét, historiográfiai bevezetéssel. A sajtó alá rendezés során bonyolított levelezéséből kiderül, hogy többektől kért segítséget a szöveg értelmezéséhez, illetve a szöveghelyesség megállapításához. A magyar udvari kancelláriától 1736. szeptember 12-én érdeklődik, hogy végeztek-e a fextus revíziójával. Ők aztán nem értik a dolgot, nem találják a vizsgálandó kéziratot. Reviczky János (1702-1778) aztán alaposan átnézte a kéziratot, javításokra tett javaslatokat, de azt is megmondja, nehezen értelmezhető a szöveg. Bél még az olvasóhoz intézett ajánlást és bevezetést is átnézette vele, mielőtt a nyomdába adta. Mindeddig nem ismerjük Martin Schmeizel és Bél Mátyás levelezését. Pedig Bél biztosan figyelemmel kísérte kortársának nemzetközi hírű munkásságát. Verók Attila feltételezi, hogy Bél Mátyás fia, Bél Karoly Andras (1717-1782) ,talán pont Schmeizelnél" tanult Halléban. 1734-ben Martinus Foit egy orvosi művét ajánlotta közösen Bélnek és Schmeizelnek. Amikor a magyar történetírás alapvető műveinek újra kiadása, és egy újfajta historiográfiai fejezet megtervezése szóba került, Bél számolt Martin Schmeizel munkájával, a magyar Szent Koronáról írottal (1712, 1713), javaslatára bele is került a Johann Georg Schwandner (1716-1791) neve alatt megjelent Scriptores kötetbe. Naldo Naldi szövegének kritikai kiadása máig várat magára, jóllehet Ábel Jenő is sajtó alá rendezte egyszer (1890), és azóta is számos tudós kutatója akadt. Mindannyian Reviczky János utódai, az egyes kifejezések értelmezésének tartalmát próbálják megfejteni, és a megfejtések mentén bemutatni nekünk, hogyan is nézhetett ki Mátyás király könyvtára. 50
