Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000053/0000

Notitia montium et locorum viniferorum Zempleniensis, 1798. A tokaji, vagy is hegyalljai szőllőknek ültetéséről, 1810

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Auteur
Szirmay Antal
Title (EN)
Notitia montium et locorum viniferorum Zempleniensis, 1798. Planting of grapevines in Tokaj, or Hegyalja, 1810
Field of science
Agrárgazdaság / Agricultural economics (12731), Kertészet és szőlészet / Horticulture, viticulture (12610), Társadalom és gazdaságtörténet / Social and economic history (12979), Történelmi földrajz / Historical geography (12999)
Series
Europica varietas Tokajensis. Fontes
Type of publication
szövegkiadás, tanulmány
022_000053/0410
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 411 [411]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000053/0410

OCR

5. A növényi arany legendája A hegyaljai növényi arany legendája, amelynek hamiskás fénye a mai napig meg-megcsillan a tokaji borkultúrában, szórakoztató művelődés- és tudománytörténeti csemege. Jól tanulmányozható rajta, hogy adott esetben hogyan szüli egyik tévedés a másikat a hagyományban, sőt a tudományos életben, hogyan burjánzik el egy legendaegyüttes minden bizonnyal téves középkori, kora újkori vélekedésekből kiindulva, a modern tudomänyba nyüléan. Tulajdonképpen két recepciétôrténetet is megkülônbôztethetünk. A legendák fő csoportját a 18. században, leginkább éppen Szirmay idejében kezdték felszámolni; mellékvonalon szívósan tartotta magát egészen a közelmúltig egy jól különválasztható legenda, amelyet , Paracelsus és a tokaji növényi arany" címen foglalhatunk össze. Ez utóbbival nem foglalkozunk itt, kiválóan összefoglalta már tudománytörténeti szempontból Adamik Lajos és Monok István egy-egy tanulmanyban.*** A Der Hermetische Nord-Stern... cimü kiadväny egyik traktätusäban szereplő észrevételek, amelyeket tévesen Paracelsusnak tulajdonítottak, minduntalan fel-felbukkantak a modern szakirodalomban egészen a két említett 2017-es tanulmányig; még szobrot is emeltek Paracelsusnak Tokajon, pedig semmi bizonyíték nincs rá, hogy egyáltalán járt volna a vidéken. Az alábbiakban csupán a Szirmay által röviden felvázolt fő legendaegyüttesről lesz szó; a legendák és a vita komolyabb áttekintésének nem itt van a helye, csupán arra a kérdésre keressük a választ, hogyan gyűjthette össze Szirmay a 32-33. fejezetben szereplő adatokat, megfelelőek-e a hivatkozásai, és végül milyen álláspontra helyezkedik. Magyarországon előforduló növényi aranyról már a késő középkortól kezdtek legendák születni: két, a témában talán legfontosabb középkori forrást — Ranzano és Galeotto Marzio feljegyzését egy szerémségi arany szőlőkacsról — Szirmay is közli a 32. fejezet elején. A történetek a 17-18. században kezdtek megsokasodni, és ezek főleg Hegyalján talált aranyról szóltak. Aranyszemcsés szőlőszemekről, aranyszemeket tartalmazó fürtökről, aranyszálakat tartalmazó szőlőtövekről, spirál alakban a tőkére tekeredő arany kacsokról terjengtek különböző hírek, és mindegyik felfedezésnek megvolt a saját — sokszor igen valószerűnek hangzó, sok konkrétumot tartalmazó - története. A 18. század elejétől elkezdtek érkezni a történeteket részben vagy egészben a legendák körébe utaló cáfolatok is, és a kibontakozó tudományos vita már jelentős irodalmat termelt ki a század végére. Egy-egy írás utal sok korábbira, és az utalások bonyolult szövevénye miatt sokszor nehéz megállapítani, hogy ha egy összefoglalásban — mint Szirmayéban -— felidéznek egy-egy történetet, annak melyek a közvetlen és a végső forrásai, hányszoros közvetítésen ment keresztül egy-egy leírt eset vagy vélemény. Szirmay körképe az esetekről a 32. fejezetben meglehetősen rövid, de sokféle irodalomra hivatkozik, majd a 33. fejezetben, további tudós írások felidézése után, határozott álláspontra helyezkedik, ezzel maga is formálójává válik a nemzetközi érdeklődés övezte vitának. Meg kell kísérelnünk legalább nagyjából felmérni, 24 Anamık 2017, Monok 2017. 409

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1949 px
Hauteur de l'image
2776 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
1.44 MB
Lien permanent vers jpg
022_000053/0410.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000053/0410.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu