Page 410 [410]
OCR
Szirmay műve gazdasági-technikai, azon belül is praktikus irányultságú, és — a műfaj más műveihez hasonlóan — nemigen fordít figyelmet a szőlőműveléstől a bor elkészültéig tartó események társadalmi vetületeire. A borvidékeken, mindenekelőtt a Hegyalján külön foglalkozások alakultak ki, itt a feudális társadalom némileg már átalakult. Hogy csak címszószerűen említsünk néhány ide kapcsolódó munkakört: alapesetben a szölötulajdonos vincellerje fogadta fel a munkásokat és felügyelte a munkákat; a mindenféle nemzetiségű munkások lehettek napszámosok (a 18. századra már ez volt az uralkodó) vagy dolgozhattak szakmányban (ők teljesítménybért kaptak); a különböző munkaköröknek megfelelően voltak például kapások, metszők, szüretkor szedők, puttonyosok; a szőlőre adott esetben szőlőpásztor vigyázott, és szüretkor külön őrséget is fogadhattak.”*° Szirmay a nemesi tulajdonos pozíciójában van, és leginkább a gazdasági teljesítmény szempontja mentén kerül említésre egy-egy foglalkozás, társadalmi csoport. Fontos például, hogy ne okozzanak károkat a kapások, különösen ,a mindenhonnan összeszedett vándor kapások";" vagy, hogy jól végezzék a dolgukat a szedők a szüretkor. Hogy ez utóbbit biztosítsa, Szirmay külön jutalmat ígért az egyes aszúszőlőkért a napszámon felül: e módszer újdonságát és eredményességét Balassa Iván is kiemeli." Szirmay említi még a különbséget a napszámban, illetve szakmányban dolgozók közt,?" és azt is, hogy , szüret idején mindenhol őrséget és felderítőket állítottak" (28. §); összességében viszont tényleg csak itt-ott villannak fel emberek a szövegben, és ezek éppen azt juttatják eszünkbe, milyen jó lett volna, ha — nagy tapasztalata birtokában — többet beszél ezekről a csoportokról és szokásaikról. Népszokások, ünnepek is kapcsolódtak a szőlőműveléshez. A szüretet például egész másképpen írja le Fuker, mint Szirmay: előbbi leírása nagyon jól érzékelteti, milyen kemény munka, egyúttal milyen vidám hangulat, akár népünnepély lehetett szüretkor."! Prónay viszonylag száraz művéből is elővillan olykor a szőlők, pincék körüli mozgalmas élet, például ebben az intelemben: , Aszszonyt, Leányt sem jó Kúltsárnak Pintzében tartani, mivel kedvezni kivánván jó Baráttyaiknak a leg-jobb hordóbúl a" leg-édesebb konty alá való Borotskát szoktak adni, vagy magok-is innya. .."? Mindezek a szempontok nem kell, hogy kedvezőtlen fényben tüntessék fel Szirmayt, ő a maga műfajában minden jel szerint kielégítő művet írt; mindössze hangsúlyozom az 1810-es kézikönyv és az alapjául szolgáló 1798-as részek technikai, gyakorlatias jellegét. Ezt is némileg ellensúlyozza a számos tokaji borról szóló mondás, vers közzétélele a 13-15. fejezetekben és más Szirmay-művekben.?? 246 Minderről lásd részletesen BALAssA 1991, 257—326. 247 SZIRMAY 1798, 53. 248 SZIRMAY 1810, 25. 24 BaLassA 1991, 387. 250 Szirmay 1798, 54. 251 FuKER 1790, 83-106. 252 PRONAY 1780, 55. 25 Lásd fent, illetve Csoma 2017, 241-245. Az 1810-es kézikönyv elején és végén is szerepel egy-egy magyar népi jellegű vers. 408
