Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000053/0000

Notitia montium et locorum viniferorum Zempleniensis, 1798. A tokaji, vagy is hegyalljai szőllőknek ültetéséről, 1810

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Auteur
Szirmay Antal
Title (EN)
Notitia montium et locorum viniferorum Zempleniensis, 1798. Planting of grapevines in Tokaj, or Hegyalja, 1810
Field of science
Agrárgazdaság / Agricultural economics (12731), Kertészet és szőlészet / Horticulture, viticulture (12610), Társadalom és gazdaságtörténet / Social and economic history (12979), Történelmi földrajz / Historical geography (12999)
Series
Europica varietas Tokajensis. Fontes
Type of publication
szövegkiadás, tanulmány
022_000053/0406
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 407 [407]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000053/0406

OCR

legalábbis a munka egy-egy fázisára, összetevőjére az 1810-es kézikönyv szintjénél is pontosabb, részletesebb adatokat tartalmaznak. Ami például az ültetést illeti, nem mindegy, hogy azonnal leszúrják-e a földbe a vesszőket vagy előbb meggyökereztetik, illetve gödörbe vagy árokba ültetik őket. Ismert volt a magról való vetés mint módszer, a földforgatás és a nyitás különböző technikái. Mindezzel természetesen nem akarok utalni semmiféle olyan elvárásra, hogy Szirmay még részletesebb kézikönyvet is írhatott volna; mindössze jelzem, hogy a hegyaljai szőlészet-borászat világa még annál is gazdagabb, mint amilyennek Szirmay kézikönyvéből tűnhet; és a szerző sokszor magától értetődően azt a módszert írja csak le, amelyet ismer vagy amelyben hisz, és kevesebbszer közöl alternatív módszereket, mint amennyi alternatíva valójában létezett a 18. és 19. század fordulóján. Az ültetés után hasonló részletességgel, logikus rendben írja le a munka fázisait szerzőnk a Hegyalja-Ismertetés 30-31. fejezeteiben, és változó, de mindig valamenynyivel nagyobb részletességgel az 1810-es kézikönyvben. A nyitás után következik a metszés, a bujtás vagy homlítás (a szaporítás végett), a kapálás és a kötözés körei; ha van az egyes munkáknak magyar nevük, azt már a latin változat megadja, a második kapálás például a , forgatás", a harmadik a „harmadläs”. Szirmay kitér a kártevőkre is: rovarokra, egerekre és patkányokra, de károkat okozhatnak a szőlőben a kutyák, madarak, sőt az emberek is (nem csak a tolvajok, hanem a dolgukat rosszul végző munkások, például a metszők...). A speciális munkák közé tartozik az oltás és a földelés. Ritkán, de előfordul, hogy Szirmay több létező eljárást említ és az egyik mellett teszi le voksát: például a kiásott köveket szerinte nem szabadna az úgynevezett liktorvermekbe rakni, hanem kőgátakat érdemes rakni belőlük. A bor megfelelő tárolását különösen gondosan tárgyalja Szirmay, ezt külön fejezetbe is teszi a Hegyalja-Ismertetésben (31. §), és külön cikkelybe (V.) az 1810-es kézikönyvben. Érdekes módon viszont a szürettel alig foglalkozik: pár sor jut rá a 30. fejezetben, és a magyar kézikönyvben is inkább csak a megfelelő tárolóedények, kádak és dézsák szempontjából közelíti meg a kérdést. Talán azért szűkszavúbb a szüret kapcsán, mert ez a fázis viszonylag könnyű volt technikai szempontból, nem igényelt sok magyarázatot. Ebből is látszik a két Szirmay-szöveg gyakorlatias, praktikus irányultsága. A Hegyalja-Ismertetés szőlőművelési részéhez kapcsolható a szőlőfajtákat felsoroló fejezet (22. §), amelynek anyaga az 1810-es kézikönyvben az ültetésről szóló részbe??? került: a gazdának tudnia kell, milyen fajtákat érdemes ültetni. A szőlőfajták felsorolása szinte kötelező eleme lett a boros szakirodalomnak," de Szirmay sorolja fel tudomásom szerint a legtöbb fajtát a szűkebben vett 18. századi tokaji boros szakirodalmon belül, ismertetve a 18. század végéig Hegyalján ismert összes szőlőfajta nagyobb és jelentősebb részét." Egy-egy mondatban jellemez összesen 21 szőlőfajtát 24 Lásd BALAssA 1991, 186—206. 235 SzirMaY 1810, 7-10. A magyar vältozat nagyon hasonlö a latinhoz, a nevek terén egy-két névváltozat különbözik csak. 236 Lásd pl. mar JANICHEN—KELER 1731, 272ff, MaroLaı 1744, 12-13. 237 A 18. szäzad vegeig ismert szölöfajtäkröl läsd Barassa 1991, 115-149. 405

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1949 px
Hauteur de l'image
2776 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
1.44 MB
Lien permanent vers jpg
022_000053/0406.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000053/0406.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu