OCR
1790-es Magyar Kurír számban találjuk meg; népszerű lehetett, legalábbis Szirmaynak kedves, mert az 1810-es kézikönyv végén is ezzel búcsúzik a szerző. A verseknek minden jel szerint magas történeti forrásértékét mindenesetre nem befolyásolja az, hogy honnan kerültek közvetlenül Szirmay művébe, és a kis gyűjtemény egy színes keresztmetszetét nyújtja a tokaji borról szóló népi és latin költészetnek; abból a szempontból is változatosak, hogy a bortermelő települések magasztalásától a maró gúny kifejezéséig változó módon viszonyulnak a településekhez. Az alábbi táblázat segít áttekinteni, hogy melyik és mely tájegységbe tartozó településekről szólnak a Hegyalja-Ismertetésbe bekerült szövegek, ezek milyen nyelvűek, terjedelműek és formájúak, milyen az attitűdjük a településhez (csak az egyértelműen dicsérő vagy gúnyos attitűdöt jelölöm), illetve van-e olyan közvetlen forrása a szövegnek, amelyet Szirmay a jelek szerint használt. Hegyaljai vagy Közvetlen wpe nem Terjedelem, un forräsa (ha Település (utóbbi Nyelv forma Attitűd biztosan esetben tudhat6)?* járás) b) Bocatius 1599 a) rovid enyhe mó. elbeszeles , dosítással a) latin b) 7 a-c) egyértel- (Szirm 1 Tállya Hegyalja | b) latin a műen dicsérő by c) latin disztichon megadja) c) 1 diszti- c) Timon chon 1735/1767 (Szirmay megadja) ‘TIMON Tokaji bor . . um egyertelmü- | 1735/1767 2 általában Hegyalja latin | 6 disztichon en dicsérő enyhe módosítással 12 sor, Tokaji bor . x egyertelmü- | Magyar Kurir 3 általában Hegyalja | magyar es en dicsérő (1790) Tokaji bor . . um Tımon 4 általában Hegyalja latin 1 disztichon 1735/1767 225 Magyar Kurír, 1790. február 13., 181. o. Csoma (2017, 247) is észrevette, hogy a Magyar Kurír is közölte a verset, de közelebbi adatokat nem ad az újságról, a további hivatkozásban pedig (hogy a verset az , OrszágVilág című lap 1780. évi XIII. száma" is hozza) tévesen szerepel az évszám 1880 helyett. 226 Az oldalszámokat lásd a fordítás jegyzeteiben. 400