Page 395 [395]
OCR
Lefedi-e ténylegesen Szirmay (megszűrt) listája a 18. század tokaji borászati irodalmát? Kettős választ kell adnunk: ami a század első kétharmadát illeti, Szirmay valóban felsorolja a legfőbb nyomtatott müveket (Keler-Jänichen, Matolai, Fischer, Domby), de azért vannak ezeken kívül is kisebb kiadott írások. Johann Adam Raymann több újságcikkben hírt adott a tokaji bor egyes kérdéseiről és az aktuális hegyaljai termésről; továbbá Domby több, az említett disszertációval átfedésben levő írása annak a Friedrich Hoffmann-nak a neve alatt jelent meg, aki elnökölt a disszertáció megvédésekor, de magának Hoffmannak is van kisebb írása a tokaji borröl.'” A század végén megnövekedett a tokaji bor irodalma, nem függetlenül a nemzeti kultúra és általában a felvilágosodás kibontakozásától, illetve gazdasági okoktól; ám ez nem tűnik ki a zempléni nemesúr listájából, amelynek végén Fuker 1790-es műve kissé árván álldogál. Először is, 1796-ban Bécsben kiadták Dercsenyi Jänos Über Tokay's Weinbau... cimü kis könyvet,'” amelyben a szerző a tokaji bort és szőlőművelést főleg fizikai-kémiai szempontból tárgyalja, és egy toldalékban a föld tulajdonságait is elemzi; a mű több kiadást megért, és rögtön megjelent magyarul is." Az év nélkül megjelent fordítás 1796-ban vagy 1797-ben jöhetett ki; hogy Szirmay a német vagy magyar változatot használta, nem derül ki az utalásaiból, de a 2. fejezetben szereplő , Dercsényi... 1797-ben kiadott kis műve" megnevezés inkább a magyar fordításra utalhat."" Dercsényi János (1755—1837) Zemplén megye főorvosa volt az 1780-as évektől. Kazinczy Ferenc húgát, Júliát vette el 1785-ben, 9" és e baráti-rokoni kapcsolatok, illetve Dercsényi többszöri, tiszteletteljes emelgetése a Hegyalja-Ismertetésben szinte biztossá teszik, hogy Szirmay személyesen ismerte őt. Hogy miért nem tüntette fel az említett Dercsényi mtive(ke)t a listajaban, abban talán szerepet játszhatott az, hogy egy nagyobb, igazán alapos művet várt tőle, amely a , legnemesebb nedűt gazdaságtani, természettani, vegytani és gyógytani szempontból" járja körül, mint írja Szirmay a 18. fejezetben. Dercsényin kívül főleg olyan művek jelentek meg a század utolsó harmadában — már inkább német és magyar, mint latin nyelven —, amelyek általában a magyarországi mezőgazdaságról vagy szőlőművelésről szólnak, s így a tokaji borvidéket is érintik: ilyen például Mitterpacher Lajos több agrártudományi műve," vagy Prónay Pál könyve 4 szőóllőknek 15 Johann Adam Raymann (vagy Reimann) a Sammlung von Natur- und Medicin- wie auch hierzu gehörigen Kunst- und Literatur-Geschicbten című folyóiratban többször tett közzé adatokat a hegyaljai szőlőtermésről és a tokaji borról 1718 és 1725 között. Lásd Csoma 2012, 13. A növényi arany kapcsán lentebb még szóba kerül Raymann. 156 HOFFMANN 1740, 1748, 1761; HOFFMANN 1722. Ezekről és más Hoffmann-i művekről lásd N. Kis 2022. 97 DERCSÉNYI 1796. DERCSÉNYI é. n. Szirmay, mint láttuk, éppen 1797 folyamán fejezte be a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetését, így tehát annak Hegyalja-Ismertetésbe bekerülő részét is. Dercsényi életéről és tevékenységéről lásd Kiss 2009. 201 Peldäul a Sätze aus der Naturgeschichte des Acker- und Weinbaues (MITTERPACHER 1775). Még egy külföldi pelda Rumpelt Abhandlung von der vortrefflichen Natur, Eigenschaft und Würckung des ungarischen Weins c. értekezése (első kiadás: RUMPELT 1761). 200 393
