Oldal 388 [388]
OCR
tudnia kell a mai olvasóknak, kutatóknak, hogyan álljon hozzá a feltüntetett (vagy éppen fel nem tüntetett) forrásokhoz, milyen típusú problémák fordulhatnak elő e téren. Ismétlem, Szirmaynál a rendes, kora szintjének megfelelő hivatkozás az alapeset, a hiányosságok pedig a 18. század kontextusában értékelendők. a) Pontatlan hivatkozások vagy idézőjel-használat Először is sokszor előfordul, hogy a hivatkozásokhoz nem ad oldalszámot Szirmay, holott azt legaläbbis a nyomtatvänyokböl biztosan kiirhatta volna;'”* máskor rosszul adja meg az oldalszámot." Nagyobb baj, amikor egyáltalán nem találjuk a forrást a megadott oldalszám környékén, vagy csak nagyjából arról a korszakról találunk valamit." Az is megesik, hogy a megadott esemény ott van a megadott oldalon, csak egy kicsit másképp: nem csak azok a szereplők hajtották végre azt adott tettet, vagy nem úgy, stb." A torzítások efféle, általam ismert esetei inkább hanyagságból, mint szándékos , kozmetikázásból" származónak tűnnek. Az idézetekkel is lazábban bánt Szirmay (és kora), mint ahogy ma elvárnánk. Néha bizony kicsit rövidít a szövegen, kicsit kivonatol, módosítgat szavakat (főleg végződéseket), holott az idézőjel alapján pontos idézésre számítunk." Az is előfordul, hogy hivatkozik egy szerzőre, és a megfogalmazás alapján a Hegyalja-Ismertetés több mondata forrásának ezt a szerzőt véljük, holott valójában csak az első adatok származnak tőle." b) Az , elhallgatott közvetítő" A mai tudományos életben sem ritka, hogy a tanulmány szerzője hivatkozik ugyan egy forrásra, de ugyanarra előtte már másvalaki is hivatkozott, és szerzőnk ettől a másik tudóstól vette át az adatot, az ő közvetítésével. Ilyenkor — ha nem köztudott, gyakori adatról van szó — illik megjelölni a másik tudóst , idézi xy" típusú hivatkozással, ám néha ez ,lefelejtédik”. Hogyne fordult volna elő ilyesmi Szirmay korában, amikor 174 Egy példa: ,Az 1620. évben Drugeth György pusztította a pataki területet. (Ketteler, Timon és a besztercebányai országgyűlés jegyzőkönyve.)" SZIRMAY 1798, 152. 15 Pl. „Kaprinay Istvän a Historia diplomatica 203. oldalän”(20. §), holott az adott forrás a Hungaria Diplomatica 205. oldalán van. 16 Ez a helyzet a következő adattal: ,Az 1301. évben egy oklevélben Patakot királyi városnak nevezik, Trencsényi Máté hívei és a királyi katonák között heves ütközet zajlott itt. (Kaprinay a 217. oldalon, Timon Sámuel a Cassovia vetus ac nova 33. oldalán.)" SZIRMAY 1798, 141. Pl. Amikor Szirmay Mád leírásában is a lelkészek 1670-es eltávolításáról ír, csak Széchényi György kalocsai érseket nevezi meg felelősként, holott a hivatkozott LAMPE (1728) több főpapot is felsorol. 18 Jó példa, ahogy Oláh Hungáriájából idéz a 38. oldalon (vö. az eredetivel: OLÁH 1735, 18), vagy egy KAToNÁnál (1780) szereplő oklevél idézése a 19. fejezetben. Sátoraljaújhely leírásában (52. §) a reformáció 1522-es kezdeteiről szóló résznek az összes hivatkozása és idézete (Weszprémi, Kollár, Lampe, Szathmárnémethi) problémás. 177 15 PI. a3. fejezetben csak az származik az emlegetett Dercsényitől, hogy , a tolcsvai hegyek gazdagok jáspisokban", az utána következő sorok (az arany- és ezüstérc említéséig) már nincsenek benne a Dercsényi-műben. 386
