Oldal 387 [387]
OCR
dokumentumokat," de például tizedjegyzéket, országgyűlési jegyzőkönyvet, vagy éppen törvényeket is (utóbbiakhoz már nem volt nehéz hozzáférni). Az oklevélgyűjteményeknél említett okok miatt (intézmények átszervezése, eredeti jelzetek hiánya stb.) e hivatkozások hitelességét is összességében nehéz lenne bizonyítani, de jó okunk van a jóhiszeműségre. Szirmay kutatómunkájának azok a körzetei, amelyeket a fenti levéltári lelőhelyek kirajzolnak (Zemplén és Sáros megye, ritkábban Pest), nagyon hasonlóak a fenti oklevélgyűjtemények területi elhelyezkedéséhez. Természetesen, mint említettük, mindig számolni kell az eshetőséggel, hogy egy adatot Szirmay nem közvetlenül a feltüntetett levéltárból vett, hanem egy kéziratos oklevélgyűjteményből vagy akár nyomtatványból, és ott volt feltüntetve a levéltári lelőhely. Ám az ilyen típusú kételkedést nem kell túlzásba vinni: ha tudjuk, hogy Szirmay tényleg sokat járt az adott területen, és tudjuk, hogy amúgy lételeme volt a levéltári kutakodás, miért ne vehette volna az adatokat valóban a feltüntetett helyekről? g) Szóbeli közlés, személyes tapasztalat A múltról való információszerzés eme egyéb módjait csak röviden említem, hiszen nem szorulnak különösebb magyarázatra. Nyilvánvaló, hogy a közelebbi, 18. századi múlt eseményeiről szóban is érdeklődött Szirmay az illetékeseknél, és egy helyen explicite utal is e tevékenységére, a pataki plébánosok kapcsán: , Szívesen felsoroltuk volna a többi plébános nevét is, de nem tudtuk megszerezni azoktól, akik ebben segítségünkre lehettek volna." Több évszázados feliratokat kolostorok, várak falain (főleg Patakon vannak ilyenek) a szemtanú hitelességével közöl. Hogy egyes birtokok milyen családok tulajdonában voltak már generációk óta, részben köztudott lehetett, Szirmay ezeket az információkat sem könyvből meríthette az általa jól ismert települések esetében. Egyes közlései gyerekkori élményekre, tapasztalatokra is visszamehetnek, például a viszonylag hosszan leírt sátoraljaújhelyi pálos rendház kapcsán: tudjuk, hogy 9-11 éves kora közt a pálosokhoz járt iskolába." 3. A problematikus forráskezelés főbb típusai Milyenfajta hivatkozással, idézéssel kapcsolatos hibákkal, hiányosságokkal kell számolnunk a Hegyalja-Ismertetésben — nem csak a történeti részekben, hanem az egész műben? Mint említettem, a tökéletlen forráskezelés eseteinek e rövid számbavételével nem az a cél, hogy értékeljünk, akár kétségbe vonjuk a mű értékét, hanem egyszerűen 103). A bírósági iratokhoz nem mindig tartozik lelőhely Szirmaynál (, a szatmári jezsuita székháznak a szegi közbirtokosok elleni peréből", vagy , A mezővárosok úrbéri peres eljárásában"), a kivételek közé tartozik az olyan hivatkozás, mint a ,csodálkozva olvastuk az egri püspökség irataiban" (23. §). 12 SZIRMAY 1798, 160. ™ Konic 1903, 5. 385
