Oldal 386 [386]
OCR
Kovachich Márton György (1744-1821), Szirmay és mások kiadója főleg Pesten tevékenykedett, mint a kor egyik fő tudományszervezője; az ő kéziratos hagyatékát is az OSZK őrzi, ám kérdéses, hogy rendkívül szerteágazó forrásgyűjtéséből""" melyikre vonatkozhat Szirmay két , Kovachich Márton oklevélgyűjteményéből" hivatkozása. Cornides Däniel (1732-1787) Pesten volt könyvtäri örtärs Wagner Károlyt követően, halala utan a gytijteményeit Teleki Jozsef vette meg. Széchényi Ferenc (1754-1820) Cenken Grizte gytijteményeit, míg 1802-ben fel nem ajánlotta a ma is nevét viselő könyvtár alapítására. Mindeme gyűjtemények (talán az egy Kaprinay kivételével) az azóta eltelt bő kétszáz év alatt jelentős átrendezéseken mentek keresztül. A fentiekből látható, hogy a gyűjteményekre való hivatkozások nagy része ma alig visszakereshető. Mindenesetre a legjobban ellenőrizhető, vagyis a Kaprinay-gyűjteményben fennmaradt oklevelekre, úgy látszik, jól és pontosan hivatkozik Szirmay; inkább csak az fordul elő, hogy láthatóan megelégszik a Kaprinay által gondosan megírt regeszta elolvasásával, és talán nem az egész oklevélből merít, legalábbis minimum egyszer a regesztát közli szó szerint a saját művében." A többi gyűjtemény esetében is valószínűvé teszi" a hivatkozások hitelességét az, hogy a Szirmay-művek keletkezésekor olyan helyszíneken voltak a gyűjtemények, amelyeket a sokat utazó nemesúr ismert és könnyen elérhetett (Eperjes környéke, Pest), ráadásul legalább két gyűjtővel közeli viszonyban állt (Kovachichcsal és Fejérváryval,"" de ők kaput jelenthettek a többiek felé is). (3) Meglepően sok és sokféle a városi és magánlevéltárakra való hivatkozás is. Messze a legtöbb Zemplén megye levéltárára, pontos hivatkozással együtt: itteni iratrendező és kutató tevékenységéről már esett szó. Ám említi Szirmay egy-egy dokumentum kapcsán Kassa, Bártfa levéltárát, sőt a Királyi Kamara levéltárát is (amely Pozsonyban székelt). Egy pálos kolostor kapcsán a , rend levéltárára" utal," ez ott helyben, Sátoraljaújhelyen lehetett." Családi magánlevéltárakban is búvárkodott a jelek szerint, például a , Soós" és a , Roskoványi család levéltárában": utóbbi bizonyosan az ismert Sáros megyei nemesi család. A , Batthyány Ignác gróf kézirataiban" (20. §) talált adat esetleg ugyanakkor kerülhetett lejegyzésre, mint amikor az esztergomi Batthyáneumból Szirmay segítője kimásolta a fent említett Bél-féle kéziratot; az ilyen típusú közvetett adatszerzés a többi esetben sem zárható ki. Az okleveleken kívül (az említettek többsége középkori) többször idéz periratokat, kora újkori bírósági 164 Läsd elsésorban Winpiscx 1998, 130-133. 165 Läsd pl. Szırmay 1798, 165. 16 Talán Széchényi Ferenc kivételével: kérdéses, hogy használta-e közvetlenül az ő gyűjteményét Szirmay. Arra egyébként is csak egy hivatkozás esik, míg a többiekére egynél több. 17 Szirmaynak nem kellett feltétlenül a helyszínre mennie az oklevélszövegek kigyűjtése végett, azokat ismerős révén is megszerezhette, illetve egy megbízott írnok révén is másoltathatott, ahogy az esztergomi főszékesegyházi könyvtárból való Bél-féle kézirat példáján is láthattuk fentebb. 168 Kônic 1903, 22 és 57. 19 Szrrmay 1798, 191. 10 Ma Pécsen van Pálos Könyvtár és Levéltár. 384
