Oldal 361 [361]
OCR
szorosan egy hegyaljai település mellett feküdt: Petrahó — ma Sárospatak része — és Nagytoronya, amelyet Kistoronyával együtt tárgyal Szirmay.) Minden szerkesztési és tartalmi hiányosság, illetve átfedés ellenére a HegyaljaIsmertetés önálló értékű mű, és ezt főleg annak fényében kell hangsúlyoznunk, hogy az eddigi szakirodalom alig említette meg a könyvet, az mintegy , eltűnt" a nagyobb Notitidk mögött. A kisebb módosításokon, hozzáadott elemeken túl két hosszú és jelentős szőlészeti fejezetet is tartalmaz, s így már valóban körüljárja a szőlőművelés témáját. Egyébként is, a Zemplént vagy Hegyalját részletesen tárgyaló művek közül ez volt az első, amely nyomtatásban is megjelent, s az érdeklődők már a 18. század végén minden korábbinál több ismeretet meríthettek belőle a hegyaljai települések jelenéről és múltjáról, illetve a régió bizonyos természetrajzi és szőlészetiborászati kérdéseiről is. II. A Hegyalja-Ismertetés szerkezete és topograhai-földrajztudomanyi kontextusa: Bél Mátyás nyomában Nem meglepő, ha egy 18. századi magyarországi topográfiai mű későbbi vizsgálója hamar rábukkan Bél Mátyás (1684-1749) hatäsänak nyomaira. A hazai történettudomány, de még inkább a földrajz kibontakozásában úttörő jelentősége volt a pozsonyi evangélikus líceum rektorának, majd a város lelkészének; Szirmay nem az egyetlen a 18. században, aki a művével ennek a polihisztor óriásnak a vállán állt. Halléból hazatérve — ahol legelsősorban August Francke előadásai hatottak rá — Bél tulajdonképpen a protestáns államismereti iskolát akarta Magyarországon is meghonosítani hatalmas vállalkozásával, Magyarország teljes történeti és földrajzi leírásával. Különböző tervek után 1723-ban nyomtatásban megjelent a nagy műegyüttes Prodromusa, amely szó szerint is , előfutárt" jelent." Ebben egyrészt már elkészült fejezetek vagy azok tervezetei voltak; többek közt egy háromoldalas szinopszis — De Vineis et Vino Hungariae" — éppen a magyarországi borok jelentőségét emelte ki, név szerint megnevezve és első helyen említve több hegyaljai települést. Másrészt kiderül a Prodromusból az eredeti, gigantikus terv: az első rész a régi, államalapítás előtti Magyarországról (Hungaria antigua) szólt volna, hunokat és avarokat is beleértve, míg a második rész írná le az új Magyarországot (Hungaria nova) úgy, hogy egy történelmi, egy geográfiai (benne a vármegyeleírásokkal) és egy természetrajzi könyvből allt volna.” 50 BÉL 1723a. 51 BÉL 1723. 52 Bél vállalkozásának történetét és kéziratait részletesen tárgyalja TórH 2007. 359
