Oldal 355 [355]
OCR
szólások Szirmay szerint mindennél jobban kifejezik a nemzet karakterét (és persze magának a nemesúrnak a vidám, adomázó, pajzánságtól sem mentes természetéből is megőrzött valamit a mű). Vizsgálatunk szempontjából megemlítendő, hogy több mondás már a Zemplénről/Hegyaljáról szóló művekben is szerepel. Szirmaynak van egy másik, kiadatlan gyűjteménye is szellemes adomákból, továbbá verseket is írt — nem túl jelentékenyeket -, főleg kisebbeket és latinul." Történeti-helyrajzi művei közül leginkább a három alább tárgyalandó, Zemplén megyéről és Hegyaljáról kiadott nyomtatvány emelkedik ki (terjedelmi szempontból is), és ezekből nőtt ki a csak a szőlőművelésről és magyarul írt 1810-es kézikönyv. Zemplénen kívül összeállított Ugocsáról is megyeleírást, " illetve Szatmár megyéről is, ez utóbbit magyarul. Történeti művei közül van még kettő, amely inkább forráskiadás,?! és kettő, amely — mivel korának politikai eseményeit tárgyalja — politikai, illetve memoárirodalomnak is vehető." Utóbbiak közé tartozik a hírhedt Magyar jakobinusok története, amely udvarhű szempontból adja elő a Martinovics-féle összeesküvés történetét, és éppenséggel nem járult hozzá Szirmay életművének megbecsüléséhez; Kazinczy fordította magyarra, és már ő hevesen kritizálta a jegyzeteiben.? Még hivatali időszakában írta Szirmay a történelem segédtudományaihoz sorolható Genealogiae familiarum Hungaricarumot, amely 251 nemesi família családfáját tartalmazza." Végül fennmaradtak és részben kiadásra is kerültek hivatalviselésével szorosan összefüggő politikai írásai: régi magyar jogi kifejezések szótára, egy, a törvényszéki eljárások reformját sürgető írás, és az 1790-es követségével kapcsolatos írások.? Ha általánosságban nézzük az írások témáját, Szirmay életműve tökéletes keresztmetszetét nyújtja saját társadalmi közege, a vagyonosabb és megyei tisztviselő nemesség érdeklődésének: a magyar nemzet, a magyar nyelv, történelem, jog, törvénykezés, politika, a vármegye maga, nemesi családfák, gazdálkodás, és egy kis latin költészet. Szirmay Zemplén megyéről, illetve Hegyaljáról három, egymással szorosan öszszefüggő nyomtatványt is kiadott, Mozitia (, Ismertetés") címkezdettel, és hosszú, egymáshoz hasonlító címeik miatt a korábbi kutatásban nemegyszer összekeverték őket, ha egyáltalán megemlítették; először tehát ezeket az összefüggéseket kell tisztáznunk, és e művek felépítését, keletkezését kell felvázolnunk legalább olyan mértékben, amennyire ez a Hegyalja-Ismertetés megismeréséhez szükséges. Több évtizedes anyaggyűjtés után, 1797-re Szirmay összeállított Zemplén megyéről két, 17 Läsd Kônic 1903, 30-32. 8 SzrrMaAY 1810. 5 SZIRMAY 1805. 20 Szirmay 1809-10. 2! Hora 1784-es parasztlázadásáról, illetve az 1707-es ónodi országggyűlésről. 1811-ben íródtak. Lásd KöNIG 1903, 38-40. Fragmenta historiae sui temporis, azaz Historia arcana, emlékei az 1765-1810 közti idöszakböl (1811-ben készült), illetve a Jacobinorum Hungaricorum historia (1810). Läsd Könıc 1903, 35-38. 3 Kiadása: SZIRMAY 1889. 74 1786-90 k6zott irta; lasd K6ntc 1903, 40. 3 Läsd Kônic 1903, 42-49. 353
