Oldal 352 [352]
OCR
az alapját annak az 1798-ban kiadott, szintén hosszú latin című műnek, amelyet a továbbiakban Hegyalja-Ismertetésnek nevezünk ? és amelynek mind a facsimile kiadását, mind a jegyzetelt magyar fordítását tartalmazza ez a kiadás. Végül eme Hegyalja-Ismertetésnek négy fejezetén alapul egy csak a szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkozó magyar nyelvű, 1810-ben kiadott mű, amelyet 1810-es kézikönyvnek nevezhetünk," és amelyet a kiadásban facsimile formában közlünk. Az alábbi tanulmány alapvetően a Hegyalia-Ismertetest elemzi, de a mondottak miatt nagyrészt érvényes lesz a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetése megfelelő részeire is, sőt a megyeleírás egészére vonatkozóan is lehet következtetéseket levonni. A Hegyalja-Ismertetés szőlőművelésről szóló fejezeteinek vizsgálata pedig összekapcsolódik az 1810-es kézikönyv elemzésével, a megfelelő helyen össze is hasonlítjuk őket. Dolgozatomnak kettős célja van. Egyrészt gyakorlati segítséget kívánok nyújtani az olvasónak Szirmay szóban forgó művei — alapvetően a Hegyalja-Ismertetés — megértéséhez, áttekintéséhez. A lábjegyzetek szintjén túl is szükséges útmutatás a tekintetben, hogyan álljunk hozzá a sok hivatkozáshoz, a forrásokhoz általánosságban, milyen szövegkapcsolatokkal kell számolnunk, hogyan csoportosíthatók az egyes fejezetek témák szerint. Másrészt a Hegyalja-Ismertetés lehetőséget nyújt több érdekes téma körüljárására: a mélyebb összefüggéseket keresve igyekszem Szirmay művét elhelyezni három 18. századi tudományág kontextusában, és megvizsgálni a szerzőt mint topográfust, mint történészt és mint szőlészeti-borászati szakírót. Így Szirmayról és életművéről alkotott képünk is teljesebbé válhat, és a három tudományterület — földrajz, (helytörténet, szőlészet-borászat — magyarországi fejlődéséről, 18. század végi kérdéseiről is gyarapodhatnak ismereteink. Mindhárom területen gazdagította Szirmay a magyarországi tudományos irodalmat, de egyik szempontból sem foglalkozott vele érdeme szerint a modern kutatás. 1903-ban megjelent König György említett, kora szintjének megfelelő, máig alapvető monográfiája Szirmayról és életművéről, ezek után viszont igen kevés tanulmányban foglalkoztak vele. Művei közül, úgy tűnik, csak a legismertebbről, az alább még szóba kerülő Hungaria in Parabolisról született átfogóbb elemzés, Csörsz Rumen Istvan tanulmányaiban." Szirmay Zemplén megyével kapcsolatos műveit (amely megyéről a legtöbbet írt) inkább csak egy-egy szempontból, egy-egy kisebb tanulmányban vizsgálta meg ifjabb Barta János, illetve Orosz István;" ők a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetése szövegét vették alapul, olyan részeket, amelyek a Hegyalja-Ismertetésbe is bekerültek, így eredményeikről lesz még szó. Balassa Iván, a hegyaljai szőlészetborászat kiváló ismerője több helyen érinti Szirmayt nagymonográfiájában," de csak 5 SZIRMAY 1798. 4 Szirmay 1810. > Szirmay 1804a, 1807. Lásd elsősorban Csérsz RUMEN 2010a, 2010b. 5 BARTA 2010, ORosz 2020. Barta tanulmánya átfedésben van a Zemplén gazdálkodásáról és társadalmáról szóló könyvének (BARTA 2009) megfelelő részével. 7 BALAssA 1991. 350
