Oldal 309 [309]
OCR
tekintetbe, de ami a kifőzést illeti, vagy a mesterséges beavatkozással biztosított édességet vagy pezsgést, az ilyen mesterségesen készített bor számunkra olyan távol esik attól a bortól, amelyet a Nap jóságos fénye készít az anyaszőlőn, mint amilyen távol állnak az alkimisták képzelgései attól az aranytól, amelyet az anyatermészet szokott készíteni a Föld gyomrában. A kifőzés gátolja a kellő erjedést, a spirituszt tartalmazó részecskék távoznak, az így nyert édesség ennek következtében savanyúsággá változik, az állandó pezsgést pedig viszolygást keltő dolgokkal érik el, az édességet gyakran egészségre ártalmas dolgokkal, úgymint ólommal, a színt kénes gőzzel, amely nagyon sokaknak belül égető érzést okoz, ezért tehát a jövőben is feddhetetlen magyarokként ragaszkodjunk nemzetünk és borunk ősi feddhetetlenségéhez, amely eddig hitelt adott nekünk a külföldiek körében. Vaniére is, amikor a mesterségesen 21 előállított francia borok készítéséről ír és tanít, helytállóan jegyzi meg: »Divitibus quicunque volet fucata venenis, Dolia corrumpat: tu purum a vite Lyaeum Semper ama: medicata placent, sincera ruentem Vina fovent stomachum.”*** (Aki drága mérgekkel álcázott borokat óhajt, tönkreteszi a hordókat; te mindig a szőlőről származó tiszta bort szeresd, a gyógyításra alkalmasak a kedvesek, a tiszta borok segítenek hasmenés ellen.) 57. § Némelyek megjegyzése az 1729. évi törvény 12. cikkelye kapcsán Némelyek úgy vélik, hogy a lakosok boldogulását elősegítené, ha az 1729. évi törvény 12. cikkelyét — amely tiltja, hogy olyanok vásároljanak aszúszúlőt, akik nem birtokosok — enyhítenék, és a bortermelést megszorítások nélkül mindenkinek, mind hazaiaknak, mind idegeneknek megengednék. Azt hozzák fel indítékul, hogy az idegenek természetüktől fogva könnyebben rávehetők, mint mi, hogy kereskedelmi társaságot alakítsanak. Továbbá, hogy a nem birtokosok is vállalják a közös terheket, ezért az is illő, hogy a közjóból is hasonlóképp részük legyen. Továbbá, hogy az ilyenek is fogyasztják és kiviszik ezt a hazai terméket, ezért a vásárlás és kivitel lehetőségeit nem elzárni, hanem inkább még jobban megnyitni kellene. Továbbá, hogy csak olyan csalásoktól lehet tartani, hogy szüret idején a bort és a szőlőket olcsóbbakkal helyettesítik vagy mesterségesen előállított édességgel hamisítják. Az előbbire a vármegyei, a helyi hatóságok és a földesuraságok ügyelnek, az utóbbi pedig nem az aszüszölök felvásárlása során történik, hanem más módon, mivel a törvény ellenére a kocsmárosoknál sohasem előzik meg kellőképpen, és többnyire büntetlen marad. Végül a legjobb tanítómesterre, a tapasztalatra hivatkoznak, amely 364 XI. könyv, 177-180. sorok. Első kiadás: VANIERE 1682. A legvalószínűbb, hogy Szirmay a nagyszombati kiadást használta: Vaniére 1772. 307
