Oldal 266 [266]
OCR
Másodosztályúak: a Birsalmás-, a Holdvölgy-, a Hintós-, a Juharos-, az Uszhegy-, a Kis-Vilmány-dűlő. Harmadosztályú: a Veres- és a Sarkad-dűlő. Ezekből a dombokból öt forrás fakad: a Dióskút, az Adókút, a Királykút, a Kiskút, és az ötödik forrás a Kővágó-dűlő alatt kénes, amely gyógyító fürdőt ad. A város pecsétje Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. 40. § Zombor mezőváros"! Zombor mezőváros nevét a föld első magyar birtokosáról, Zumburról kapta. 2621 hold a szántóföldje, a terület lankás részét rétek, a dombokat szőlők uralják. A talaja porhanyós fekete, trágyázás nélkül is mindent megterem, a rétjei azonban mocsarasak, ami a hely hátrányai közé tartozik. A lakói magyarok, római és görög katolikusok és még helvét hitvallásúak, mindannyiuknak vannak saját templomaik és imaházaik. A terület első magyar birtokosa, mint említettük, Zumbur" volt. "TA szerző jegyzete:] Lehel vezér fia volt, miként azt az Esterházy"? grófok családfájának az átiratában a vasvári egyház káptalana igazolja 1670-ben és Bonfininél. 02 Ezután Rátold comes birtokában volt a hely, akinek a nemzetsége Kálmán király korában érkezett Apulia országából, Casertából, és akinek a király 1110-ben többek között a Zumbur nemzetségből való Pascha fiának a földjét ajándékozta. (Ihuróczy János mester 17. fejezete.) Az 1300. évben az ő leszármazottja, Kokos magiszter, a Rátold nemzetségbeli István magiszter fia, Tolna és Bodrog ispánja Zombor földjéért pereskedett Szaday János comesszel, miként az 52. fejezetben az ítéletlevelet bemutatjuk. (Fejérváry Károly oklevélgyűjteményének III. kötetéből.) Az 1321. évben Kokos magiszter fiai két ágra szakadtak. Az egyik ág a zombori területen fekvő Fejő- és az ítéletlevélben említett zombori Fejes-telekről, a másik ág pedig magáról Zomborról kapta a nevét. Ebből az ágból állapította meg Zombory András homo regiusként, azaz királyi megbízottként Arbona-Zsadány határait, miként azt a 48. fejezetben később látni fogjuk. Az 1600. évtől a zombori Lippay nemesek családja birtokolta. Ebből a családból Lippay György esztergomi érsek Zombort, amely eddig falu volt, I. Lipót császár oklevelével 1665-ben a kiváltságos mezővárosok sorába emeltette és bevezette a nyilvános vásárokat. Az 1603. évben Rudolf császár adományából Rákóczi Zsigmond is birtokrészt nyert Zomborban. 201 Ma Mezézombor. 202 A nyomtatvanyban Esztoras. 23 Nem talalhaté Thuréczy Chronica Hungarorumdban utalas erre, a Képes kronikaban emlitik. 264
