Direkt zum Inhalt
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Suche
  • OA Kollektionen
  • L'Harmattan Archive
Deutschde
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Magyarhu
AnmeldenRegistrieren
  • Buch Übersicht
  • Seite
  • Text
  • Metadaten
  • Clipping
Vorschau
022_000053/0000

Notitia montium et locorum viniferorum Zempleniensis, 1798. A tokaji, vagy is hegyalljai szőllőknek ültetéséről, 1810

  • Vorschau
  • PDF
  • Zeige Metadaten
  • Permanenten Link anzeigen
Autor
Szirmay Antal
Title (EN)
Notitia montium et locorum viniferorum Zempleniensis, 1798. Planting of grapevines in Tokaj, or Hegyalja, 1810
Field of science
Agrárgazdaság / Agricultural economics (12731), Kertészet és szőlészet / Horticulture, viticulture (12610), Társadalom és gazdaságtörténet / Social and economic history (12979), Történelmi földrajz / Historical geography (12999)
Series
Europica varietas Tokajensis. Fontes
Type of publication
szövegkiadás, tanulmány
022_000053/0245
  • Buch Übersicht
  • Seite
  • Text
  • Metadaten
  • Clipping
Seite 246 [246]
  • Vorschau
  • Permanenten Link anzeigen
  • JPG
  • TIFF
  • zurück
  • Weiter
022_000053/0245

OCR

De ezeket a jóembereket látványosan megcáfolták. Elsőként Johann Adam Rayman, tudós eperjesi orvos 1718-ban, P majd Daniel Fischer, előbb késmárki, majd zempléni orvos az 1732-ben kiadott De terra medicinali Tokayensi, a chimicis quibusdam pro solari habita tractatus physico-medicus (Fizikai és orvosi értekezés a tokaji orvosi földről, amelyet egyes kémikusok aranytartalmúnak/Napból származónak tartanak) című művében," végül a már annyiszor említett Weszprémi István az idézett helyen, és az Epbemerides Litterariae Vindobonensesben 1773-ban." Kísérlettel igazolták, hogy a szőlők külső héjára tapadt szemcsék egyáltalán nem aranyból valók, mivel hiányoznak belőlük az arany lényeges tulajdonságai, tudniillik a súly és a legnagyobb szilárdság a tűzben és az, hogy készségesen olvad össze a higannyal; ezek az aranyszemcsék nem mások, mint a szőlők érett, a Nap heve által kiolvasztott és mézgás anyaggá sűrített leve. Minket is rászedett őseink vak hite, a Keresztúry-féle Epbemerides Vindobonensesben közzétettük, hogy a mádi szőlőnkben 1779-ben találtunk egy ilyen, kidomborodó aranyszemcséktől feltűnő szőlőfürtöt. De mivel ez a jelentés nemcsak a németországi tudósok, hanem az akkor uralkodó császárnő érdeklődését is felkeltette, az utasítására elkérték tőlünk ezt a szőlőfürtöt. Ezeket a termésarany színű szemcséket a bécsi egyetemen megvizsgálták, s egyből első ránézésre rájöttek, hogy ezek bizonyos rovarok petéi, és 1780-ban az Epbemerides 87. számának függelékében, az 526-ik lapon közzé is tették." 34. § Tokaj városa A szőlőtermő helyeket fogjuk leírni osztályaik szerint. Az első osztályú helyek: Tokaj mezévaros — egykor Tocota, Tochol, Tokoyd — a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. Bél Mátyás a város nevét is innen eredezteti, azt állítja ugyanis, hogy a Tokaj a szlávoknak összefolyást jelent," noha a magyarok úgy tartják, hogy a tok és a háj szavakból áll össze, mert ott szokás volt tokokat fogni és a hájukat kinyerni. Bél Mátyás úgy véli, a város neve inkább ez előbbiből származik, mert a magyarok bejövetelekor ezt a helyet szlávok lakták, meg is említi, hogy a várat is ők építették korábban." Mi azt tartjuk legvalószínűbbnek, hogy a hely elnevezésének a közelben folyó Taktähoz van köze, amelyet a magyarok bejövetelekor Takotänak neveztek, ezért is nevezi Anonymus a 16., a 17., a 22. és a 31. fejezetben Tokaj helyet „Tokota melletti földnek"; a 17. fejezetben említi, hogy Tarcal vitéz ugyanott egy Hímesudvar"! nevű földvárat emelt. A földje mindenféléből bőséges termést hoz, de ahol lapályos a terület, a Tisza, a Bodrog és a Takta áradásaitól minden tavasszal víz alatt áll, ahol pedig dombos, ott szőlőt termesztenek és nincsenek szántóföldek, hanem 15 RAYMAN 1720. 16 FISCHER 1732. 4 Nincs ilyen szám, Szirmay egy másik folyóiratot akarhatott írni: lásd a tanulmányt, IV. 5. 18 Az 1779-80-as szövegekről lásd a tanulmányt, IV. 5. 19 TórH, ed., Bél 2018, 161. 120 Thid. 121 A nyomtatvänyban €&s Anonymusnäl Hymus-udvor. 244

Strukturell

Custom

Image Metadata

Bild Breite
1949 px
Bild Höhe
2776 px
Bild Auflösung
300 px/inch
Dateigröße
1.3 MB
Permalink zum JPG
022_000053/0245.jpg
Permalink zur OCR
022_000053/0245.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

AnmeldenRegistrieren

Benutzeranmeldung

eduId Login
Ich habe mein Passwort vergessen
  • Suche
  • OA Kollektionen
  • L'Harmattan Archive
Deutschde
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Magyarhu