Oldal 244 [244]
OCR
Rákóczi György erdélyi fejedelemnek, amikor 1651-ben a Tokajtól nem messze fekvő pataki várban tartózkodott, tömött szemű szőlőfürtöket hoztak ajándékba, amelynek bogyói olyan csodálatosan ragyogtak aranyszemcséktől, mintha a héjaik avagy külső hártyáik arannyal lettek volna bevonva. Amikor pedig Held véleményét kérték ezekről a szőlőfürtökről, aki a fejedelemmel egy asztalnál ült, a kezeivel megtapogatva azokat, úgy találta, hogy azok termésarany szemcséktől nehezek, majd utóbb szóban ugyanezt Sachs boroszlói orvossal is közölte. Ezt a történetet Hennin" is felidézi Tollius útileveléhez írt megjegyzéseiben" és Köleséri is az Auraria Romano-Dacica"? 60. oldalán. A Curiosorumnak ebben az imént dicsért odservariójában" kerül említésre egy Martin Henrik Frankenstein nevű eperjesi orvos is, aki nemcsak birtokában van néhány, 10kaj környékén talált aranyszemcséktől terhes szőlőszemnek, hanem ezt a témát két kis magánbeszámolójával, amelyeket 1659-ben Sachsnak elküldött, bővebben meg is világította. Johann Joachim Becher a Mezallurgia'” 1. oldalán mondja, hogy látott Magyarországon egy olyan szőlőt, amely arany ér fölött nőtt. Ennek nemcsak a egész tőkéje volt mintegy aranyszálakkal befedve, hanem még egyes szemekben avagy bogyókban is talált aranyszemcséket. Szintén Becher említi a I. könyv 2. oldalán: , Egy magyar nemes, Walpataky szölösgazdäja a szölöjeben talält egy szinte arany rügyet, amelyet ha letört a kapával, ismét kinőtt helyette egy másik.""5 Johann Paterson Hain eperjesi orvos az Epbemerides 117. és 118. oldalán"? így írt Sachsnak a tokaji arany szőlőkről: , Nemzetes Szemere László, Zemplén vármegye alispánja 1670-ben talált a szőlőjében egy szőlőt, amelyen minden bogyó arany volt. Amikor a szőlő héját fémhez dörzsölte, a szemek a kis lyukacskákon át gyönyörű látványt nyújtottak. Azonban ez a szőlő, amelyet nekem elküldött, más javaimmal együtt katonaság barbár fosztogatásának esett áldozatául." Dobai Székely Sámuel a gróf Pálffy Miklós kancellárhoz 1759. március 13-án írott levelében említést tesz arról, hogy Pothornay András, Szirmay lamás ezredes veje, Kutsersfeld tanácsos segítségével egy olyan tokaji szőlőhöz tapadó termésarany gyűrűt küldött a császári felségnek, amely hét dukátot is nyomott. Bél Mátyás a Prodromusban egy ilyen szőlővesszőről készült rajzot is bemutat." 13 A nyomtatványban Heivinius, de H. C. Henninről van szó, A Szirmay forrásaként szolgáló Weszprémyműben is Henninius áll. Torrıus 1700. Első kiadás: KÖLESÉRI 1717. Miscellanea curiosa medico-physica Academiae Naturae Curiosorum, 1, 1670, 291. Első kiadás: BECHER 1661. A műnek nem Mezallurgia, hanem Natur-Kündigung der Metallen... a cime, &s a főszövegnek nem az 1., hanem a 2. oldalán van a fenti közlés (a mű 1705-ös kiadásában is). A pontatlanság oka részben az, hogy Szirmay Becherről is WEszPRÉMY (1781, 160) alapján ír (ő pedig a Misce/lanea alapján), ahol a hivatkozás így van megadva: , Metallurg. part. I. c. 1. pag. 2." Nincs ilyen rész Becher említett művében. Szirmay Walpataky esetét is a Miscellanea imént említett részéből merítette (I, 1670, 291), amely nem Becherre hivatkozva meséli el az esetet, Szirmay mégis így érthette. Az Academiae Caesareae Leopoldino-Carolinae naturae curiosorum ephemerides folyöirat 1671-es kiadvänyäröl van szó, amelynek címe Miscellanea curiosa medico-physica Academiae Naturae Curiosorum, de ebben a 187188. oldalakon szerepel az idézett rész. 110 BéL 1723, 153. 10. 2 10 a 106 10 S 10 5 109 242
