OCR
követő pár nap eseményeit meséli el Szikszai Imrének.'*' Két Hunyadinak cimzett, datálás nélküli levelet ismerünk még: az egyiket egy bizonyos P. Schlick írta, aki elküldte gyermekét Hunyadihoz, hogy az vizsgálja meg a gyermek négy éve beteg karját, és ha tud, adjon rá valamilyen receptet. A másikat pedig Aszalai Mátyás írta, aki két saját — nem túl eredeti, iskolás — epigrammáját is megmutatta Hunyadinak."? Összefoglalva: jelenleg ennyit tudunk Hunyadi Ferenc életéről és műveiről. Életéről való homályos tudásunk is csupán feltételezésekre támaszkodik. Így a történelmi messzeségekből legbiztosabb fogódzónkat fennmaradt művei jelentik, amelyek alapján egy mély humanista műveltséggel bíró, tudós udvari költő képe rajzolódik ki előttünk, aki nagyjából a Krakkó-Gyulafehérvár tengely udvari környezetében mozgott a legotthonosabban. Habár jelenünkből visszanézve mindez talán nem tűnik elsőre különösebben izgalmasnak, és valami megbízási szerződéses sablonlíra képzete merülhet fel szemeink előtt, munkássága több szempontból is figyelemre méltó. Az egyik, hogy néhol szinte bugyborékoló költői képeivel és mondataival folyamatosan kikacsintgat az udvari költő sablonszerepe mögül, a másik pedig, hogy a magyar irodalomtörténet egyszerűen nem hagyhat figyelmen kívül egy ilyen méretű 16. századi corpust. Ezt a pazarlást azért sem engedhetjük meg magunknak, mert ha jó mélyen próbálunk is beletúrni, alig-alig marad valami a kezünkben ezekből a korai évszázadokból. A 2300 sornyi — jócskán alábecsült — magyar versszövege mellett fennmaradt nagyjából 5400 latin verssorát azért is érdemes közelebbről és mélyebben megvizsgálni, mert a magyar irodalom évszázadokon keresztül inkább nevezhető latin nyelvűnek, mint magyarnak. Mostani szövegkiadásunk ezt a hiányt igyekszik pótolni, amely talán felkelti majd az érdeklődést elfeledett erdélyi költőnk életműve iránt. Életrajzi adatok összefoglalása: 1550? Megszületett Bánffyhunyadon. 1570-es évek során Németalföld, Franciaország, Anglia, Padova egyetemi tanulmányok, orvosdoktori diploma. 1584. október 20-tól Krakkó. 1580/81-legkésőbb 1584 július 1586. juinius 24-1587 eleje Roma. 1587 Valószínűleg végig Krakkóban. [1589 tele? Erdélyi kortit, Besztercét is érintve?] 1590. július 31. Gyulafehérvár. 1593. május 2 (vagy 8)— június 11. (vagy 13.) Krakkói út. 161 Szikszai Imréről lásd: Gálfi 2017, 89—96. 162 Bibor 2015, 134-135. A leveleket läsd: Szabö 1881, 472-480. Szikszai Imrenck irt levele: Szilägyi, kiad. Szamosközy Istvän..., 1880, 58-61. Betühü ätiratban: E. Abaffy, Kozocsa, kiad., Szamosközy Istvän..., 1991, 146-149. Csonka Ferenc forditäsäban a Baranyai Decsi-levelek: Janus 1982, 801-807. 69