Seite 63 [63]
OCR
(A magyar történelem tolvaja: nem szerző és mégis szerző. / Tudomány nélküli tanító: nem fa és mégis fa. / Bodzafa fekszik itt: semmittudö és mindentudó. / Ki [itt] elhaladsz, vándor, köpd és pisáld le a hamvakat!) Szamosközy hasonlóan erős képet használ a megvetendő , semiteuton" Zsámbokyra, akit a hazai torténelem nytivének (patriarum historiarum teredo) hiv.'°° (Erthetjük szúnak is, ami fát, papírt rág, vagyis pejoratív értelemben "könyvmoly, de akár "féregnek" is.) Ezeknél azért sokkal disztingváltabban fejezi ki magát, de lényegében ugyanezt mondja Báthory István udvari történetírója, Gian Michele Bruto (1517-1592) is Zsámbokyról, vagyis hogy történelemhamisító. Tehát Hunyadi egyértelműen abba a hivatalos narratívába állt bele, amelyet az a Gyulay Pál is osztott, akinek szerzőnk a versét ajánlotta, és aminek kidolgozásával Báthory Brutust bízta meg. Az olasz történetíró Rerum Ungaricarum librije Zsámboky Habsburg-párti történelemszemlélete helyett , arra lett volna hivatott, hogy nemzeti szempontból és egy egységes, Bonfinit folytató, humanista narratívában mutassa be a Mátyás halála utáni magyar történelmet egészen a Szapolyai-ház kihalásáig". "" Olvasható még a kötetben egy elégia is Monodia címmel, amelyet a király sírjánál , énekelt" állítólag Hunyadi," nyolc számozott epicédium a temetésre, hat számozott elogium, valamint a király képmására költött három négysoros művecske is.59 Hunyadi gyászkölteményeinek gyűjteményét egy kronosztikonnal zárja, amely Báthory születésének, uralkodásának és halálának idejét közli: »VIX noVles seX, bls gVInos reX, VIDerat annos bIssenI bIssena haVsIt noX anXIa Mensls." (Alig kilencszer hat, kétszer öt évet látott a király. Hat hónapnak szorongó éjjele, kétszer hat-hat körpályát végzett be.) 136 | Nec audiendus est hic Sambucus quoque ille semiteuto, patriarum historiarum teredo, qui innocenti regis Joannis nomini nefarii sceleris notam, nullo eius merito impingit, dum auxilio ad Ludovicum properantis moram proditis crimine suggilare audet cuius satyricam maledicentiam Brutus quoque ipse nonnullis in locis merito castigat.” Tar Ibolya fordításában: , Ezzel kapcsolatban nem kell az úgyszintén félig német Zsámbokira adni, aki hazája történelmét akár egy szú rágja, aki János király ártatlan nevére, noha nem érdemelte meg, rásütötte a gonosz bűn bélyegét, az ugyanis csapataival segítségére sietett Lajosnak, de késett, s Zsámboki ezt az árulás bűnének meri nevezni; ezt az élesnyelvű mocskolódást maga Brutus is több helyen méltán helyesbíti." Balázs, Monok, Tar 1992, 62, 79. Petneházi 2021, 299, 330. Magyar fordítását lásd: Weszprémi 1962, 201; Bethlen 2004, 181—183. Talán ezzel keveredett össze az a magyar gyászének, amire Weszprémi céloz, lásd 65. lábjegyzet. 1% Forditäsät lásd Báthori István képe alá címmel: Tóth 2001a, 114. 40 Jancsik Pál fordításában. Ugyanez Kővári Aladár műfordításában: , Élt alig ötvennégy évet, tizig ebbe király volt, / sirba tizenketted havi és napi éjszaka vitte." (Weszprémi 1962, 199). A szöveg elemzését lásd Bodor Andrástól ugyanitt (Bethlen 2004, 186): , A latin szöveg tartalmazza a király halálának évét, életkorát, uralkodásának éveit és hónapjait ... 8410464104641--6-1046450041414145414104114100041-1 586; 9x6-54: életkor; 2x5-10: uralkodási évei; 6-6: uralkodási hónapjai; 646-12: uralkodási napjai; nox éjjel halt meg." 13 a 13. 60 61
