Oldal 55 [55]
OCR
Érdemes Bitskey István szavaival zárni a Hunyadi kiseposzáról szóló részt, mert mindaz, amit összefoglalóan elmond a Viridarium kötetről, az Hunyadi művére is érvényes: , Végeredményben elmondható, hogy a Viridarium a nemzetközi humanista közvélemény figyelmét kívánta felhívni a sikeres uralkodó, a győztes hadvezér, az isteni eredetűnek bemutatott király érdemeire. Egyfelől az ellenség réme (zerror hostium), a középkori lovagi erényeket is felvillantó keresztény uralkodó (vexi//um crucis, fulmen Turcarum) alakja villan fel a díszítő jelzők révén, másfelől a kegyesség gyakorlója, a kultúra mecénása, az iskolák patrónusa jelenik meg a versek szövegeiben, s mindez szervesen illeszkedik a Báthoryt övező humanista irodalom áramába, ugyanakkor ki is egészíti azt az imázst, amelyet az uralkodó kancelláriája látni és láttatni kívánt róla. A versek a reneszánsz héroszt, a humanizmus felfogásának megfelelő, s egyben az ,athleta Christi" harcias ideáját is megtestesítő királyeszményt rajzolták meg. Mindemellett nem hiányzik az ábrázolásból a keresztény erények felvonultatása sem, a kegyes mecénás vonásait is rávetítik István király alakjára a Stephanus-költészet humanista művelői. Szövegeik nyomán a virtus, a gloria és fama, a pietas és a humanitas megtestesítője volt ő egyfelől, másfelől defensor fidei, a kereszténységet védelmező középeurópai (magyar és lengyel) királyok erényeinek örököse, politikai és szellemi utóda." 4. Ephemeron Hunyadi talän legerdekesebb müve.!'? Egy sürü mitolögiai €s antik utaläsokkal ätszött 1466 hexameternyi útleírás, amely Báthory András bíboros nagyjából 2200 kilométeres útját követi Rómától Krakkóig 1584 nyarán. Művét három részre osztotta, és valamiért nem Báthory Andrásnak, hanem Dobó Ferenc főkapitánynak ajánlotta." Az első rész Báthory 1584. július 4-i bíborosi kinevezésével kezdődik és a Rómától Padováig tartó út állomásait írja le. Mielőtt elindulnak Rómából, a frissen kinevezett bíboros orációja után a megszemélyesített Róma búcsúzik fájó szívvel Báthorytól, majd erre válaszolva ő is búcsút mond az örök városnak. Az útleírás állomásait érdemes összevetni a Báthoryt kísérő királyi titkár és diplomata Stanistaw Reszka sokkal hitelesebb és részletesebb diáriumával, amely pár helyen el is tér Hunyadi utvonalatdl.!”° A prolégusban korasztilott magzathoz (foetus abortivus) hasonlitja mtivét, amelyet ütközben írt napról napra fáradságok közepette, méghozzá Báthory András kérésére, aki a Hunyadi által összegyűjtött anyagot végül könyv formába tömörítve akarta látni. Mintha egyik tenyerében az út valódi állomásait markolná, míg a másikban — ezzel egyensúlyozva — mitológiai és antik történelmi tudását fogná csokorba, amit újra és újra meg is csillogtat. Maga az utazás Hunyadi számára mintha fikcionális keretként 17 Bitskey 2013, 252. 48 Hunyadi 1586a. 49 Itt a kulcs Báthory András elsőfokú unokatestvére, Kerecsényi Judit lehet inkább, aki ekkor már Dobó Ferenc felesége volt. Kerecsényi Judit apja a főispán Kerecsényi László, aki Báthory Erzsébet második férje volt. 120 Reszka, ed. Czubek 1915. 53
