Seite 51 [51]
OCR
netben is — az istenektől inkább kegyes halált kér, mintsem tovább szenvedjen. De nem hiába választotta Báthory a helyes utat, Pannonis és Dacia előtt maga Virtus jelenik meg és próbálja megvigasztalni őket. Az álomjelenettel ellentétben itt Virtus lesz az, aki megbízza Daciát, hogy a hajótöröttként hánykolódó Pannonist megmentse. Ugyanakkor Pannonist meg is feddi, aki nem tanulva Hellász és Róma példájából, túlságosan elpuhult királyokat engedett a trónjára, aminek meg is lett az eredménye, és királynőből rabszolgává lett. Csak Báthory segíthet, ezért Dacia Gyulafehérváron összehívatja a szenátust, hogy Istvánt fejedelemmé válasszák. Báthory egy szőlőlugasban ülve Pannónia sorsán töprengett, amikor megjelent a hatalom jelvényeivel őt éljenző tömeg. Báthory, ahogy illik, visszautasította a felkérést, azonban miután felkereste a száműzött Pannonia árnya, és Pietas, valamint Virtus nőalakjai, megesett a szíve a sírva könyörgő tömegen és elfogadta a megbízást. Ez egy új aranykor kezdete! Az őrjöngő Ausztria azonban ármányt sző és saját jelöltjét, Bekes Gáspárt igyekszik az erdélyi trónra segíteni. Báthory ezt nem hagyhatja, kiostromolja Bekest fogarasi várából, aki aztán Bécsbe menekül. Megjegyzendő, hogy Hunyadi az egész kispeoszban csupán egyszer — mintegy mellékesen — nevezi nevén Bekest, azonban se a kerelőszentpáli csata előzményeivel, se magával a csatával kapcsolatban nem említi." Báthory alapvetően a németek ellen küzd, mögötte a magyarok és az erdélyiek teljes egységben állnak ki." Ausztria megesküszik, hogy amíg él, üldözni fogja Pannóniát, és fröcsögő monológban szidalmazza, akit újabb és újabb fejeket növesztő Hidrához hasonlít. Mars és kísérői, a Rettegés (Pavor), Harag (Ira) és Halal (Mors) épp az istenekkel veszekednek, amikor Jupiter parancsára közbelép a történetben újból felbukkanó Fama. Hagyják abba a veszekedést, mert a magyaroknak segítségre van szükségük! Mars ugyan nem ér rá, mert Perzsiában"" van jelenése, de beszédet intézve, Virtusnak adja át az irányítást, aki a Balkánon átszáguldva épp megérkezik a kerelőszentpáli csata előtt. Báthory fenséges alakját már messziről észreveszi, odarohanva megöleli és csókjával isteni erőt lehel belé. Az egész nap tartó csata után a menekülők jó részét lemészárolják, amit Hunyadi a jogos bosszú beteljesülésének lát. A németek vétségének gondolja Pest és Buda 1542-es sikertelen ostromát, Gyulafehérvár Fráter György parancsolta 1551-es ostromát, valamint lemesvár 1552-es elvesztését és Losonci István felkoncolását. A kegyes Báthory" próbálja ugyan menteni a menekülőket, pajzsával védi őket a csapások ellen, sőt van 147 Gömöri György idézi fel Andrzej Trzecieski (-1530--1584) egy 1575-ös verset, amelyben Bäthorynak Bekes felett aratott gyözelmet ünnepli a kerelöszentpäli csatäban (Gömöri 1999, 89-90). Persze Hunyadi évekkel később írta meg kiseposzät, addigra meg már Báthory kibékült Bekessel. Hunyadi tehát nem aknázza ki azt a machiavellista bölcsességet, amelyre Horn Ildikó hívta fel a figyelmet a Báthory-képet körüllengő uralkodói önreprezentációval kapcsolatban, pedig Bekes Gáspár alakja Machiavelli jó tanácsának tökéletes irodalmi mintája lehetne. Machiavelli tanácsa szerint ugyanis a friss fejedelemnek azok közül kell legfőbb bizalmasaikat kiválasztani, akik kezdetben ellenségesen viselkedtek vele. Ha sikerül őket a maga oldalára állítani, akkor bizonyítási kényszerük miatt különösen hűségesek 108 és megbízhatóak lesznek. Maga Fortuna is úgy járhat igazán kedvében egy új fejedelemnek, ha azonnal legyőzendő és meggyőzendő ellenséget támaszt ellene. (Horn 2008, 376.) Ez a jelenet az évekkel késébbi, 1578-1590-es oszman-szafavida háborúra utal. Tehát Mars éppenséggel rá is érhetett volna. 110 A , rex pius” alakja Báthoryval kapcsolatban hasonlóképp felbukkan Joachim Bielski (-1540—1599) és Jan Kochanowski (1530-1584) verseiben is (Gömöri 1999, 94, 97). 109 49
