Seite 47 [47]
OCR
A sűrű mitológiai képekkel és szimbólumokkal átszőtt Szephanu geneíbliában (István születésnapi ünnepe) a „pater patriae”” Bathory sziiletésérél ir 234 hexameterben. Tulajdonképpen egy alkalmi versrél van sz6 a genethliacum vagy natalitium miifajaban, amely felvezeti a kiseposzi méretű dicsőítő költeményt, és Báthory István régen megjövendölt születéséről ír, amely újra békét és virágzást hoz Magyarországnak. Születésekor az egész világon csodajelek tűnnek fel, és valóra válnak a jósok ősi jövendölései. A Del es a Kelet népei elborzadva várják, míg a Nyugat és az Észak ujjongja a készülő változásokat, amelynek híre a Boldogok szigeteit is eléri. Az istenek saját szemükkel akarják látni a csodát, így hát a gyermek bölcsőjéhez gyűlnek." Egyedül a Parkak hiányoznak. Juppiter értük küldet, hogy aztán a második rész csúcspontjaként (233—296. sor) fonalät pergetve Atroposz megszélitsa a gyermeket és megjövendölje dicséséges tetteit. Győzedelmeskedve a török felett véres háborúkban hódítja majd vissza Budát, Belgrádot és a Balkánt, majd a lengyeleknek meghódítja Polackot (BY). Új aranykor érkezik el!" Atroposz jóslatát nővérei jóváhagyása után a természet szentesíti. A harmadik rész 1015 hexameterben járja körül Báthory gyermekkorát, fiatalságát: ? Stephanu paedia cimen. A 310-318. sorban Hunyadi elébb Bathory Istvänt, majd Bäthory apjät szölitja meg. A 329. sortöl Hunyadi elörevetiti a visszafoglalt Buda új templomát és a Báthorynak állított diadalívet, amelyet két oldalról a háború istene Attila és Mátyás király élethű márványszobra őriz előttük a legyőzött és kiterített törökök sorával. A gyermek Báthory Istvánhoz - aki már pár éves apró gyerekként is harcolni akar — atyja hosszú szónoklatot intéz (613. sorig) történelmi, bibliai, mitológiai példaképek felsorolásával. Eközben a tanulás fontosságát is hangsúlyozza. Báthory István alig volt féléves, amikor elveszítette az apját, de Hunyadi az atyai szónoklat kedvéért pár évvel kitolja a csecsemő István életkorát. A 624. sortól tűnik fel Virtus és Voluptas, hogy kíséretükkel és retorikai eszköztárukkal az ekkor mär nagyobbacska Bäthoryt a sajät ütjukra csäbitsäk. Tanulmänyäban Tóth István röviden elemzi az eredeti kiadás 95. oldalán kezdődő, a margón Virtus €5 Voluptas címmel jelzett ceríament (vetélkedés), amely szerinte a herkulesi válaszút "9 Horn Ildikó egy külön részt szentel a Báthory-reprezentáció , ország atyja" szerepnek is. Horn 2008, 372-. 49 Szintén Horn Ildikó mutatott rá és idézte Báthory István önreprezentációjának fontos alkotóelemét, az isteni küldetéstudatot, az erasmusi uralkodóeszményt (Horn 2008, 368—372): , Vázoljon fel a nevelő egy bizonyos égi lényt, aki inkább istenséghez, mint emberhez hasonló, erényeinek száma teljes, mindenki javára született; az égiek azért küldték, hogy a halandók terheit megkönnyítse, mindenkiről gondoskodik, mindenkinek tanácsot ad; neki semmi sem olyan kedves, semmi sem olyan drága, mint az ország; lelke mindenki iránt több mint atyai, mások élete kedvesebb neki, mint a sajátja, éjjel-nappal azon munkálkodik, arra törekszik, hogy a lehető legjobb sora legyen mindenkinek; a jók számára már előkészítette a jutalmat, a rosszak számára a bocsánatot, ha hajlandók a becsületes életmódra; viszonzatlanul annyira akar polgárainak jót tenni, hogy szükség esetén nem habozik védelmükre saját magát veszélynek kitenni; ami a hazának jó, neki az a hasznos; mivel mindig virraszt, mások mélyen aludhatnak; mivel neki soha sincs nyugalma, a haza nyugodtan élhet; mivel őt állandóan gondok gyötrik, a polgároknak bőven jut békesség. Csak az ő erényétől függ az ország boldogsága. A nevelő tehát mutasson rá, hogy ilyen a jó fejedelem képe." (Ford. Csonka Ferenc.) Erasmus 1992, 62. Az isteni elhivatottság motívuma nem csak Hunyadinál található meg, hanem már Zucconelli előszavában is: , a Daciae Principatu ad excelsam Poloniae Coronam divinitus evocatum" (Hunyadi 1583, A2"). A livóniai háborút lezáró, 1582. január 15-ei Jam Zapolski-i békét követő teátrális propagandajátéknak is egyik jól megtervezett kulcsmotívuma a győzelem után feltámadó mitikus aranykor (Horn 2008, 392—393). 42 Báthory ifjúságáról lásd: Lukinich 1935. 101 45
