Oldal 44 [44]
OCR
2. Votivum A másik Mercuriale mű egy mérgekről és mérgezésekről szóló könyv, amelyet szintén Paolo Meietti adott ki Velencében 1584-ben. Hunyadi ehhez írt másik verse csupán 28 hexameternyi és Votivum [Fogadalmi költemény] címen jelent meg. Ezt a Mercuriales-művet is egy lengyel orvosdoktor, a varsói Wojciech Szeliga (Albertus Scheligius Vbarschaviensis) rendezte sajtó alá, aki kiadását Báthory Istvánnak ajánlotta 1583. március 1-jei keltezésű előszavában. Ezért merülhet fel, hogy ez a könyv is már nyomtatásra készen állt 1583. március legelején, és így nagyjából egyszerre írta meg Hunyadi a két verset (és ezért kezelem ezeket kronologikusan egy helyen). Hunyadi votivuma egy könyvajánlóba csomagolt dicsőítő költemény, és Mercuriale helyett is inkább Báthory Istvánt magasztalja. A költemény ismét Kővári Aladár fordításában:?? Jéghideg északi földre menendő drága kicsiny könyv, hősnevelő, érdemkoszoruzta királypalotába kell menned, mely a szittyán nyert diadalra kevély most. Menten, amint szived óhajaként azt olvasod ott, hogy meghódolt a kozák s eltört a tatárnak az íjja, bizva erényidben bátran járulj a vezérnek sátra elé s esedezve feküdj le előtte a földre; Isten fölkentjét megimádd és térdre borulva csókolj néki kezet, mi kijár egy hősi királynak. Ő meg, bár sohasem ment gondok nagy tömegétől, téged amint meglát, kicsinyég szétszórja e felhőt, fölszabadulva magához tér s téged derüs arccal lát vendégül, ahogy jó isteni jóslatot illik. Nagy tettek nagy egyéntől telnek: gyógyfüveiddel gyilkos mérget üzöl távol s megnyujtod az éltet, ő mérgesnyilu ellent irt tüz s kard erejével. Ei sok boldog időt te világmentő, diadalmas, hősi király, magyar ősidnek méltó ivadéka, hisz föllépted után láttunk csak jobb napokat mink, hisz föllépted után tért élet álélt piacinkba, hisz föllépted után mert csak moccanni a törvény! Bátorsággal utat törsz majd. Rettegjen erődtől Gangész és hétágu Nilus hét torkolatöble. Néked meg, jeles ifjú, te lengyel nép disze, éke, ekkora érdemedért mit ajánljon a majdani korszak és ez ajándékért néked vajjon mit igérjen? "2 Weszprémi 1962, 197, 199. 42
