OCR
csupán hat méter széles oldalaival tűtoronyként emelkedne ki a városból. Így az idézett sor inkább az egy-egy , kő" hosszára utalna, vagyis a királyi ház kerületét 12x72 méterre becsülhetjük. III. Nyomtatásban megjelent latin költeményei 1. Epigrammation Az első ismert latin nyelvű költeményeit 1583 elején írhatta és 1583—1584-ben jelentek meg Velencében Girolamo Mercuriale padovai orvos két könyvének paratextusaként. Ezek a versek lettek végül Hunyadi legismertebb költeményei, amelyeket különböző orvosi könyvekben számtalanszor kiadtak a 19. századig. E két vers miatt feltételezték, hogy a padovai professzor tanítványa volt. Mint fentebb is jeleztem, ez nem lehetetlen, azonban elgondolkodtató, hogy erre Hunyadi miért nem utal a versekben. Inkább lengyel kapcsolatokat sejtetnek ezek a költemények. Az elsö Epigrammation [Epigrammäcska] cimmel jelent meg a cimlap szerint 1583-ban, Mercuriale gyermekbetegsegekröl sz6lö műve elején. Ezt a velencei kiadäst Jan Hieronim Chrosciejewski (-1555-1627/28) (humanista neven: Iohannes Chrosczieyoioskius, vagy Ioannes Groscesius), poznani orvos rendezte sajtó ala és a poznani szenätusnak ajánlotta az előszó szerint 1583. április 30-án. Tehát Hunyadi a versét is valószínűleg ez előtt a dátum előtt írta meg. — sziporkázó képekkel, mitológiai utalásokkal és nem kevés humorral — 43 hexameterben dicséri a megszemélyesített kiadványt. Az „epigrammäcskäba” költönk beleszö egy cimerverset is, amely a Poznan város címerében (lásd a képen) található két, a városkapu előtt keresztbe tett kulcs mellé — amelyek a virtus útját nyitják — harmadik kulcsként Mercuriale könyvét emeli be (érdemes megjegyezni, hogy a város címerének jobb oldali tornyán Szent Péter tényleg tart egy harmadik kulcsot a kezében). Ez a könyv lenne az a kulcs, amely az élet utjat (vitae iter) nyitja meg és a gyermekek életét meghosszabbítva, az ifjak, apák és öregek életét is minél tovább nyújtja. Egyébként a vers mintha Mercuriale másik művéhez is szólna (talán eredetileg egyszerre írta mindkettőhöz), mert némely szakasza a mérgezések elleni gyógyírként is dicséri a könyvet. Íme a vers Kővári Aladár fordításában: Melly égtáj, melly sarka e háromrétü világnak, melly fele nem tud e földnek igen szép érdemeidről, szépszavu Mercuriusfi? Nyugatról kelt hired immár messze hagyá nyugatot s más részén kél föl e földnek. 1 Weszpr&mi 1962, 195, 197. 39