Seite 40 [40]
OCR
Ezek megint impozáns méretek, pláne ha mindezt márványból képzeljük el. A magyar, erdélyi, kolozsvári sing, vagy rőf nagyjából 62 cm, ez azt jelenti, hogy a trójai ,kerítés", vagyis fal szélessége kb. 22.5 méter, és a magassága 56 méter volt (a pisai ferde torony vagy a budapesti Egyetemi Kisboldogasszony-templom magassdga).*’ Az alábbi ábra jól szemlélteti, milyen nehéz dolga lehetett Agamemnón seregének Hunyadi szerint. Ugyanis egy méretarányos — a kornak megfelelő, nagyjából 160 centiméter magas — emberi alak ekkora lenne Hunyadi trójai falának magasságához és szélességéhez/vastagságához viszonyítva (lásd az ábrát). Egy másik információ Irója városáról a 2281—2282. sorban olvasható: ,az Trójának szép utcái valának, / kik negyedfélszáznak számláltatának", vagyis 350 utcából állt." Priamosz királyi palotájáról is találunk információkat a költeményben (361—364. sor): , Király háza tizenkét kőből vala, Huszonhárom ölni hosszasága vala, Tiszta kristály vala padímontoma, Kétszáz singni vala ö magassága." Dézsi olvasata szerint a király háza 12 ,kőből" van. Ennek nehéz feltalálni az értelmét, különösen akkor, ha a palota gigantikus méreteit is hozzászámítjuk. Valószínűbbnek tartom a , köböl" olvasatot, mert a köbölnek volt föld-területmérték értelme is a korban. Tehät ha ätszämitjuk Hunyadi számait, akkor a következőket kapjuk: a palota alapterülete 12 lerdélyi] köböl, vagyis 12 x 0.5 hold - -34,500 m3; hosszúsága 23 lerdélyi] öl, vagyis 23 x 3.126 m = -72 méter; magassága 200 sing, vagyis -124 méter." Jankovits László hívta fel a figyelmemet a Szent László-ének kilencedik versszakara: ,képed feltotték az magas készalra” (imago sita est in muro alto).?? Amennyiben mégis Dézsi olvasata lenne a helyes, és tizenkét kőfal értelmű lenne a fenti sor, akkor Priamosz palotáját egy 124 méter magas tizenkétszög-alapú hasábként kell elképzelnünk. Ebben az esetben viszont a , huszonhárom ölni hosszasága vala" nem vonatkozhat ennek a tizenkét kőfalnak a teljes kerületére, mert akkor az építmény §7 Azonban még ez a meglepő falszélesség sem példa nélküli. A középkori, kora újkori Kínából megint több példát is találhatunk erre, de a bagdadi városfal néhol még a 45 méter szélességet is elérte. Statikai és védelmi okokból az ilyen méretű falak magasságukkal arányosan vékonyodtak is. A pekingi belső fal például 20 méter széles az alapjainál, majd a maximális 15 méteres magasságában már csak 12 méteres. Viszont 56 méteres városfalról sehonnan nincs tudomásunk (hacsak nem valami szakadék szélére építették). 88 Ezt is nehéz szemléltetni, mivel az utcák méretéről semmit sem tudunk. A mai Kiskunhalasnak, Kiskunfélegyházának van nagyjából ennyi utcája, csak sokkal nagyobb alapterületen. A fent említett — Hunyadi Irójájának méretével nagyjából megegyező — Veszprémnek viszont 529 utcája van ma. §9 Méretének érzékeltetésére: Magassága a londoni Euston Toweré, míg alapterületre a budai várnál kb. 10 000 m-rel kisebb, vagyis nagyjából az edinburghi kastély területével egyezik meg. Viszont nagy különbség, hogy Priamosz palotája felhőkarcolónyi magasságú volt Hunyadi szerint (kivéve, ha itt csupán a tornyok magasságára gondolt). Ugyanakkor a terület és hossz alapján kiszámolható a palota szélessége is, amely kicsit aránytalannak tűnik: -480 méter. (Mivel Hunyadi korában egy köböl lehetett akár 0.3 hold is, ezért úgy is számolhatunk, hogy Priamosz palotája csak -21 000 m? volt — a budai vár fele — és így a szélessége nagyjából 288 méter.) 99 Szilády, kiad., RMKT XVI/1, 203, 277. 38
