OCR
emlékéből szabadon építette fel trójai történetét? A nyelvi és metrikai fogyatkozásokat pedig kár lenne számonkérni egy olyan korszak irodalmi művén, amely nagyon is magabiztosan és szilárdan áll abban a magyar nyelvű históriás énekes hagyományban, melynek jellemzője a számtalan nyelvi és metrikai fogyatkozás. Másként fogalmazva, de a fenti idézetekre visszautalva: Tinódi Sebestyént sem nyelvi és metrikai leleményéért szeretjük, és akárhányszor is olvassuk újra, az ő lépései sem a huszárcsizma sarkantyújának csengését visszhangozzák a magyar irodalomtörténet ligetében, hanem sokkal inkább nehézkes gumicsizmájának cuppogasat.” Összefoglalva Király György tanulmányát," a következő hatásokat mutatta ki Hunyadi Ferenc Irója-történetében: Homérosz valamelyik latin fordítása, Vergilius és a hozzá fűződő Servius-fele kommentärok, Ovidius, Aelius Donatus Vita Vergiliije, Dictys Cretensis Ephemeris belli Trojanija, Dares Phrygius De excidio Trojae historidja,*' Guido delle Colonne Historia destructionis Troiaeja, Armannino da Bologna Fioritaja, Ubertino Clerico In Nasonis Heroidas commentuma és Raffaele Regio Enarrationese. Ugyanakkor Király maga is beismeri, hogy csak tapogatózik, mert közvetlen és kézzelfogható hatást egyik esetben sem tud kimutatni. Márpedig ha ilyen mennyiségű forrás merül fel és ezek is bizonytalanok, akkor kár lenne közvetlen hatás(ok)ról beszélni. De az nem is életszerű, hogy Hunyadi mindezen műveket az asztalán maga előtt lapozgatva gyúrta volna össze saját históriáját, amire egyébként Dézsi is rámutat:?? , Nem tartjuk valószínűnek, hogy Homerosból, Vergiliusból, Ovidiusból, Dictysböl, Colonnai Guidöböl stb. maga Hunyadi szerkesztette volna elbeszélését. A Király által említett Ubertinus-féle Ovidius-kommentár felhasználását sem tartom valószínűnek." Majd Dézsi — jobb híján és látszólag teljesen megalapozatlanul — a Király által felvetett lehetőséget fogadja el mint valószínűséget: , Valószínűbb, hogy valami összefüggő Irója-ének szolgált Hunyadi forrásáúl, amelyhez esetleg nem ragaszkodott szorosan. Latin forrásra vall, hogy többször amazones-t, sőt amazonesek-et is ír, holott az amazon alakot is ismeri és használja." 7 Lásd például — jóllehet más műfaji kontextusban — a szinte kortárs kritikát: ,...némelljec igen paraszt versekben vadnac foglalván: Noha még az szent léleknekis kedves az versec szép eggyező volta; a mint megtettzic az Alphabetum rendire irt Psalmusokbol. ... Az régi Magyar énekekben pedig avagy semmi egyenlő terminátioc nem voltac, avagy tiz versis egy másután mind egy igében ment ki, ahonnan az historias énekekben, számtalan az soc Vala vala vala. Kin az idegen nemzetec azkic ezt láttyác, nem győznec eleget rayta nevetni." Szenci Molnár 1607, [9:(9"]. A műfaj jóval árnyaltabb és részletesebb összefoglalását lásd: Pap 2014. #0 Kiräly 1917, 13-23. §1 Azt az apróságot például, ami valamiért megtetszett Hunyadinak, hogy Hektór selypített volna, Dares Phrygiusnál olvashatta: , szava járása pelypen esik vala" (1647. sor). 82 Dézsi 1930, 459. 32