Seite 32 [32]
OCR
, Másfélezer, és az hatvankilencben, / Mikoron írnának ennyi üdőben, / Az Trójáról való emlékezetben, / Sok Krónikákból írák ezt versekben." Egyetlen, sérült kézirata maradt fent 1638-ból a Csoma-kódexben." Első kiadása Heltainé kolozsvári nyomdájában készült 1577-ben." 1776-ig még tíz kiadásáról tudunk.5 Érdemes megemlíteni, hogy ismerjük a mű dallamát is, amelyet az 1577-es kiadás címlapja jelez: ,Az Mátyás Király Historiájának notájára", amely Görcsöni Ambrus énekére utal. A szakirodalom szerint Görcsöni művének első kiadása 15701573 közötti. Ha ez így van, akkor nem Hunyadi írta a nótajelzést trójai históriája elé 1569-ben, hanem a Heltai-nyomda 1577-ben." Hunyadi trójai története azért fontos a magyar irodalomtörténet számára, mert nem csak ez az első ismert, hanem a legrészletesebb magyar nyelvű feldolgozása is a népszerű történetnek. Fekete Imre Sámsonról szóló 1546-os bibliai históriájának Hoffgreff-féle nótajelzésében feltűnik ugyan egy Hunyadiénál korábbi trójai ének emléke („Iröja nötäjära”), erről azonban — példány hiányában — semmit sem tudunk." Talán ez ugyanaz a Tröja-nötajelzes („Az Tröja nötäjära. Avagy: Nagy sok szent Iräsokröl emlek”), amely Szkhárosi Horvát András Kétféle hitről: a Krisztusbéli és a pápai foltos hitről című 1544-es énekének elején is megjelenik. De az is lehet, hogy egy másik Trója-énekre utal, mert a nótajelzéssel, amelyet Szkhárosinak tulajdonítunk, majd csak a Bornemisza-féle énekeskönyvben találkozunk 1582-ben." Tinódi Sebestyén neve merülhet még fel, akinek ifjúkori, kéziratban maradt, 1538 körüli Jaszón és Médeiája szintén a trójai mondakörhöz tartozik, azonban ennek történetvezetése a háború elejéig sem jut el." Ezeken kívül a 16. századból — Hunyadién kívül — még három olyan művet ismerünk, amely ténylegesen a trójai háborút vagy legalábbis annak egy részletét dolgozza fel. Hunyadi történetéhez időben legközelebb a Lévai Névtelen 1570-es verses históriája áll, ez azonban Helené és Parisz 289 strófányi szerelmi történetére fókuszál, amelyhez a trójai háború csak az üszkös romoktól füstölgő 54 versszaknyi díszletet biztosítja a szerelem veszélyes hiábavalóságára figyelmeztetve." Csáktornyai Mátyás 1592-es éneke viszont a tízéves háború egyetlen röpke epizódját dolgozza fel alig 188 versszakban: Aiax és Ulysses vetélkedését a halott Achilles fegyvereiért." A harmadik históriás ének, Huszti Péter Aeneise szintén 1569—1570 körül keletkezhetett, de a trójai háború és ennek mitológiai háttere csak egy 156 strófányi bevezető Aeneas kalandjaihoz.” A fentiekhez 66 MTA Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár, K 72, 27-66" §7 Hunyadi 1577. 68 Lásd 71. oldalon. 69 Horváth-Lévay—Orlovszky-Stoll-Szabó-Varjas, kiad., RMKT XVI/9, 556—561. 7 Hoffereff; R3°. 71 Bornemisza 1582, 198" (RMNy 513). 72 Szilädy, kiad., RMKT XVI/1, 371-381. Lasd még: Dézsi 1911; Kiraly 1917, 11-13. 7 Hoffhalter 1576. 4 Csáktornyai 1592. 75 Huszti 1582. 30
