Seite 30 [30]
OCR
Arról egyelőre nincs adatom, hogy Hunyadi ezekben a zavaros években hol tartózkodott, de valószínűleg Báthory Zsigmond szolgálatában maradt. Bethlen Farkasnál olvasható, hogy Győr visszafoglalásának (1598. március 28-29.) a hire ütközben érte Zsigmondot Gyulafehérvár és Kisfalud (Ompolykisfalud, Micesti, RO) között. A kíséretében pedig ott találjuk Hunyadi Ferenc ,orvosdoktort és híres költőt" is (Doctor Medicinae ac Poeta insignis), aki tehát valamikor április elején indulhatott el Zsigmonddal az Oppeln-Ratibor-i hercegségbe, majd augusztusban tértek újra vissza Erdélybe."" A következő, Vitéz Mihály vajda bukásának idejéből való adatunk viszont már biztos: Hunyadi Ferenc nagyjából 50 éves korában 1600. október 27-én hajnali két órakor hunyt el Tordán. II. Művei magyarul 1. ? Weszprémi István említ egy magyar nyelvű gyászelégiát, amelyet Hunyadi Báthory István sírhalmánál énekelt. Ezt az egyelőre ismeretlen magyar elégiát állítólag Cornides Dániel irodalmi gyűjteményében még látta Weszprémi (Kővári Aladar forditasa):© , Ennek az udvari orvosnak az elhunyt király sírhalmánál énekelt magyar gyászelégiáját tudós hazánkfia, Cornides Dániel, az ő gazdag irodalmi gyűjteményében őrzi. Szép magyar verselése miatt majd egyszer mutatványt közlök belőle honfitársaimnak." 2. Az régi és híres neves Trója városának tíz esztendeig való megszállásáról és rettenetes veszedelméről Amíg ez a gyászelégia nem kerül elő, Hunyadi Ferenc egyetlen ismert magyar nyelvű műve trójai históriája, amely datálása miatt is fontos támpont Hunyadi biográfiájához. Hatrészes műve 575 négysoros versszakból áll. A hatodik rész második versszakától olvashatö az akrosztikon a szerzö nevevel: „Franciscus Huniadinus”. Aki az utolsö strófában elárulja a szereztetés körülményeit és idejét is: % Bethlen 1785, 112. Ezt magyarul lásd: Bethlen 2010, 37. Ehhez lásd még: Szilágyi, kiad. Szamosközy István..., 1876, 113—114. 5 „Naenias lugubres Elegiaco Carmine Hungarico ab archiatro hoc scriptas et ad tumulum Regis defuncti decantatas, eruditissimus Patriae Civis, Daniel Cornides, in ditissimo promtuario suo litterario adservat; ob sermonis vernaculi ligati nitorem daturi olim popularibus nostris aliquod illarum specimen.” Weszprémi 1962, 202-203. 28
