Oldal 20 [20]
OCR
értett szót, saját hölgypácienseivel annál inkább. Így aztán befolyásos kapcsolatainak hála — amelyeket sokszor arisztokrata hölgyek ágyaiban fűzött elszakíthatatlanná — mindig sikerült a börtönből kiszabadulnia. A feljegyzések szerint 1611-es halálát is napra pontosan megjósolta. Az ismert adatok szerint tehát ez a két személy jöhet szóba, akiken keresztül eljuthatott a mai Ashmole-gyűjteményig a kézirat. Ha Weszprémi jól tudta — márpedig a kézirat, ha nem is bizonyítja, de legalábbis valószínűsíti az állítását —, akkor Hunyadi tényleg járt Angliában, és akár találkozhatott is a két orvos-asztrológussal. Hunyadi, Napier és Forman ismert életrajzi adatait figyelembe véve találhatunk is közös metszéspontokat. Hunyadi csak valamikor 1580 előtt járhatott Angliában, mert padovai tanulmányai után már a Báthoryak szolgálatában találjuk Lengyelországban és Erdélyben. Maradnak az 1570-es évek. Forman 1573 és 1574 között, míg Napier csak 1577-től tartózkodik Oxfordban. Londonban pedig majd csak az 1580as években élnek huzamosabb ideig. Ezek alapján lehetséges, hogy — ha egyáltalán személyesen Hunyaditól származik a kézirat — Formannel 1573-1574-ben &s/vagy Napierrel 1577 és 1580 között találkozhatott Oxfordban. (De ha nem is találkoztak egymással, attól még Hunyadi vihetett és hagyhatott is saját műveiből Angliában. Kronológiailag ez például alátámasztaná Lencsés György fent említett bejegyzését, amely alapján itáliai tanulmányai előtt is kellett valahol tanulnia Hunyadinak. Persze az is elképzelhető, hogy egy könyvkereskedőn keresztül érkezett az orvosi kézirat a szigetországba még Napier 1634-es halála előtt, de ez felveti azt a kérdést, hogy Napier miért tartotta érdemesnek, hogy egy Angliában ismeretlen erdélyi orvos nevét feljegyezze a kézirat elejére.) Jelenlegi információink alapján tehát a következőképpen valószínűsíthetjük Hunyadi peregrinációját. Valamikor az 1570-es években Gyulay Pál és/vagy Báthory István támogatásával indulhatott el tanulmányútjára.? Ugyanakkor arra is van utalás a Báthory-apoteózis prológusában, hogy István bátyjától, Báthory Kristóftól is bizonyos javadalmakat kapott valamikor. Azt sajnos nem részletezi, hogy milyen beneficiumokról van szó. Valószínűleg Hunyadi is katolikus felekezetű volt," így a neves protestáns német egyetemeket elkerülve először a mai Belgium területén, vagyis az akkori Németalföld déli részén kezdhette meg egyetemjárását, a katolikus leuveni egyetemen, majd Angliába ment, aztán onnan vissza Franciaországba, hogy végül Padovában doktoráljon le. Anglia ebből a szempontból kényes terület, és ez különösen igaz az 1570-es évekre. Magyar és erdélyi diákok alig-alig matrikuláltattak angol egyetemeken, és az ismert, forrással bizonyítható tanulók szinte mind reformátusok voltak, de ezek is csak a 17. században. 1550 és 1580 között csupán két matrikulált magyar diákról tudunk (egy Oxfordban, egy Cambridge-ben); egyikük sem Hunyadi Ferenc. lehát hivatalosan biztos, hogy nem tanult az 1570-es években 38 Csorba Tibor is Báthory Istvánt tekintette Hunyadi fő patrónusának (Csorba 1944, 204). 39 Ennek egyelőre semmi nyoma sincs. Annak viszont van, hogy nővére, Hunyadi Borbála református nemesekhez ment feleségül (ezért az információért is Gálfi Emőkének tartozom köszönettel). Nagy eséllyel unitárius sem volt, hiszen Báthory István antitrinitárius olasz orvosait eretnekeknek nevezi. 18
