Seite 11 [11]
OCR
Kemény János önéletírásából pedig még a következővel egészíthetjük ezt ki: ,jó politicus, udvari, tréfás s belső, nevezetes ember akkori időben, kinek sok jeles actái is voltak"." A nagyon kevés ismert forrás bemutatásával és elemzésével megpróbálom rendszerezni mindazt, ami tudható, illetve feltételezhető Hunyadi életéről. A legbiztosabb adatunk halálának ideje, amelyet az Erdélyi Fejedelemség kancelláriai titkára, Gyulaffi Lestár jegyzett le: , Torda, 1600. október 27, hajnali két öra”. A születési idejére — mindössze két adatból — csupán következtetni tudunk. Az egyik fogódzónk egyetemi tanulmányainak ideje, amely szintén bizonytalan, de annyit azért tudunk, hogy hosszabb európai peregrináció után 1580 és 1583 között Padovában tartózkodott," a másik támpontunk pedig magyar nyelvű trójai históriájának 1569-es keletkezési éve. E két dátum között — jobb híján — úgy kell egyensúlyoznunk, hogy megtaláljuk a lehetséges valóság és a valószínű lehetőség minél szűkebb, közös metszetét. A kései értelmező dilemmája a fenti dátumokból és ezek következményeiből adódik: Hunyadi vagy egészen fiatalon, pelyhedző állal írta meg trójai történetét, vagy egyetemi tanulmányait — a kor általános gyakorlatától eltérően — meglehetősen öregen fejezte be. (A 16. századi itáliai egyetemeken valamivel magasabb az átlagéletkor, mint az északi egyetemeken, de a legtöbb diák így is 18-tól 25 éves koráig tanult.)" Szerzőnk, akármennyire is tehetséges, Irója-történetének verses feldolgozása legalább elemi iskolai végzettséget megkívánna, de még ha egy Janus Pannonius-i értelemben vett zsenivel van dolgunk, akkor is feltételezhetjük, hogy tizenhat évnél semmiképp sem lehetett fiatalabb műve megírásakor, és ha megpróbálunk egy nagyjából hihető születési idővel kalkulálni, akkor az 1550-es évnél se sokkal többet, se sokkal kevesebbet nem nagyon feltételezhetünk. A históriás ének színvonalához képest már az 1550es születési év is egy gyanúsan fiatal szerzőt sejtet, miközben egyetemi tanulmányait — az időben túlságosan is kitolva — nagyjából harmincnégy évesen fejezné be. Mindezt még tovább bonyolítja az az ide kapcsolódó adalék, amely Lencsés György orvosi könyvében szerepel. Lencsés közöl" egy receptet mellhártyagyulladásra egy bizonyos , Ferencz doctortól", akit Spielmann József egyértelműen Hunyadi Ferenccel azonosít." Mivel a szakirodalom jó ideje megállapodott abban, hogy Lencsés az Ars medicát az 1570-es évek első felében kezdte el írni és 1577-ben fejezte be, ezért — ha itt tényleg Hunyadi Ferencről van szó — ekkor már orvosnak kellett volna lennie, háta mögött egyetemi fokozattal. Ha 1550 körülre feltételezzük születési évét, akkor egyáltalán nem lenne lehetetlen, hogy az 1570-es évek első felében diplomázott valahol." Csakhogy az alább részletezendő egyetemi adatok ellentmondani látszanak mindennek. § Kemény 1980, 21-22. 9 , Moritur Franciscus Huniadinus Thordae 27. Octobris hora 2-a a media nocte. Gyulaffi 1893, 121. 10 Lásd 10-12. oldalon. 1: Grendler 2002, 4-5. ? Lencsés 1943, 155. 13 Spielmann 1977, 57. * Vagy Alföldi Rezsőnek volt félig-meddig igaza és Lencsés, ahogy az Ars medica 1610-es, erdőszádai kézirata alapján feltételezték, ha nem is 1610-ig, de akár a haláláig cédulázta és gyűjtötte a recepteket. Alföldi 1944, 64. Lásd még Spielmann 1973, 302.
