Oldal 361 [361]
OCR
No COMMENT kutya vagy." , Ez a láthatatlanság szuperhősökre jellemző képességének modernkori megfelelője.""8. 1 Az anonimitás és a személytelenség mellett persze más tényezők is módosítják a virtuális kommunikáció atmoszféráját. Ilyenek a diskurzus gyorsasága, intenzitása, a lehetőség a sokoldalú, sokszereplős kapcsolattartásra, a fokozott társas, társadalmi feszültség könnyebb és gyorsabb levezetésének lehetősége stb. Adott tehát az interneten megjelenő, újnak tűnő kommunikációs jelenség, a maga sajátos problémáival és , mellékhatásaival". Az internetes diskurzus kitermelte a kommentelőket, a kommentelők között megjelentek a trollok; a magatartás magyarázatot, a következmények jogi rendezést, jogvédelmet igényelnek. Egyszerű képlet. Mindazonáltal csinos csapdának tűnik mindez. Valóban csupán „kommentson specifikus" lenne, amit tapasztalunk? Tegyünk egy rövid kitérőt, és vessünk egy pillantást egy, a ,kommentper" megindulásával szinte egy időben zajló emblematikus köz- és médiatörténésre. 7 „On the Internet, nobody knows youre a dog? — az internetes anonimitásról szóló mém, Peter Steiner a The New Yorkerben, 1993. július 5-én megjelent karikatúrájának híressé vált felirata. A képen látható két kutya egyike egy számítógép előtt ülve mondja az őt a földön ülve hallgató másiknak ezt a mondatot. 18 Aiken, Mary: Cyber-csapda. Budapest, Harmat — Uj Ember, 2020. 19. Suler hat tényezőt emel ki, amely valamilyen kombinációban megváltoztathatja az online viselkedést. Disszociativ névtelenség (dissociative anonymity): a cselekedet és a személy szétválasztásával az online cselekvés és a (rejtett) valós személyiség külön tartható, így a felelősség az online aktivitásért könnyen elhárítható. Láthatatlanság (invisibility): mivel nem látják, nem tudják, hogy néz ki, hogyan reagál, a cselekvő bátrabban megteheti azt, amit egyébként nem tenne meg. Különidejűség, aszinkronitás (asynchronicity): akommunikáció nem valós idejű, a személyek közötti interakció nem egy időben történik. A folyamatos visszajelzés általában a normáknak való megfelelés irányába hajlítja a viselkedést, ennek hiánya viszont könnyen a gátlások oldásához, a társas normáktól való eltéréshez vezethet. Szolipszisztikus (énközéppontú) bevetítés (solipsistic introjection): a személyes jelenlét hiánya a szöveges üzeneteken keresztüli kommunikációval kombinálva (nem látom, nem hallom a másikat) az énhatárok sajátos módosulását eredményezheti; a másik személyéről, szándékairól alkotott elképzeléseket nagyban befolyásolja a saját intrapszichés világ, a saját elképzelés, fantázia. Disszociatív képzelet (dissociative imagination): az online történésektől való könnyű elszakadás, menekülés a képzeletbeli karakterek létrehozásával kombinálva ugyancsak fokozhatja a gátlásvesztést; az online tér olyan játéknak tűnhet, amelyben nem érvényesülnek a való élet szabályai és normái. Az autoritás hiánya (minimization of status and authority): a status és a tekintély jeleinek hiánya csökkenti az autoritás és a tekintély személyekre gyakorolt hatását, megteremti az elszabadult viselkedés lehetőségét. * 359 «
